(Szégyelli magát a fos szövegkönyv miatt: "Senki sem számított rá, hogy az a föld, ami az élelmet adja nekünk egyszer csak pusztítóvá válik.", azért mondja suttogva, és azért szenved annyira, mert szégyelli ezt nagyívű, üres faszságot kimondani, mi? Tökéletesen megértem. Mert ez egy nyilvánvaló faszság, nem tudom, hol nem számítottak rá, de ahol én élek és járok, ott 1798-ban egy Malthus nevezetű fickó már értekezett róla, azóta, a hatvanas évektől pedig hangsúlyosan, folyamatosan terítéken van. Kutatják, elemzik, filmeket csinálnak arról, amire Nolan szerint senki nem számított. Igazi hülye. Nyilván a sok vaku meg kokain kicsit odatett az agyának.)
Az Interstellar egyébként az Avatar és a Prometheus után ismét jól bizonyítja, hogy Hollywood képes bármiből, bármennyi pénzből, bármilyen tudományos háttérrel bárgyú gyerekmesét gyártani ugyanarra az egyetlen kibaszott kaptafára, és hogy erre már ismét megvannak a megfelelő robotok, akiket éppen annyira dedós túlzás rendezőnek, vagy művésznek nevezni, mint a pankrátorokat birkózónak. Az Interstellar kettő óra negyvenhárom perce egy olyan gerincborzongtatóan bárgyú klisé-zuhany, hogy az ember alig kap levegőt tőle. Tényleg még már csak az hiányzik belőle, hogy egyszer csak feljöjjön a fűtő a gépházból és jelentse, hogy lassan kénytelen lesz az utolsó lapát uránt is a máglyára dobni, és most már végképp ki kell kötni valami kocsmánál sört, pálinkát meg sós mogyorót venni...
Rögtön a film elején rutinból elfelejtik megemlíteni, hogy a Föld siralmas állapotát azok a kezdetben jobbára amerikai, később nemzetközi óriáscégek okozták, amik a nyereség érdekében nem csak letarolták a Földet, hanem pl. úgy manipulálták a növények génjeit, hogy azok csak egyetlen szezonban legyenek képesek teremni, így a "farmerek", akiket a filmben egyébként a jenki paraszt-romantika mentén bazi nagy piros automata rabszolgák jelenítenek meg, szóval valójában ültetvényesek, kénytelenek legyenek évről évre a gyártótól venni a magokat, mert amit elvetnek, az életképtelen, ugyanis nem képes szaporítani önmagát, ez pedig mint tudjuk az egyik feltétele annak, hogy valamit élőnek nevezzünk. Ez persze óriási köcsögség, de az ilyen apróságok, meg hogy világszerte (nem csak az usában) fizetőssé akarták tenni a vizet, a levegőt, mindent, ami még a nyomukban megmaradt, nem taroltak le, nem mérgeztek meg, nos, az ilyen szintű részletkérdések nem fértek bele a filmbe, ehelyett kapunk valami szaros közhelyet, amit az emlegetett óriáscégek PR-esei dolgoztak ki az elmúlt húsz évben, és amit Christopher Nolan segédpropagandista úgy néz ki, csont nélkül beszopott, talán azért, mert az ilyesmit nem lehet vontatottan elsuttogni, hanem legszívesebben beleordítaná az ember annak az elvetemült tahónak a képébe, aki az ebből szerzett vagyon morzsáiból, a viszonylagos biztonságából szépeleg sztárfotózkodásokon, meg mindenféle díjátadókon, ahol semmit érő műanyag szarokkal ajándékozzák meg egymást a segédpropagandisták, és eszébe nem jutna a Föld megmentésén agyalni, mert az neki nem jövedelmez. Magát mentené, ha tehetné, és ez pontosan benne is van a filmben. Kipusztul? Az ilyen? Ésaztán? Minél hamarabb, annál jobb. Jobb későn, mint soha. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Attól csak jobb lesz a világ, ha ezek kipusztulnak, még talán lehetne értelme a teremtésnek. De most komolyan: letarolt egy bolygót, erre adjunk a primitívnek egy egész világegyetemet, hogy letarolhassa azt is? Adjunk inkább a baktériumoknak egy világegyetemet, azok legalább képesek életben maradni. Mellesleg miért is adjunk? Mert szeretik a családjukat - válaszol a film. Nos, Hitler is szerette a családját, nagyon sok náci vezető és katona szerette a családját, csak az a baj, hogy más családokat már nem annyira, és az a vicces, hogy ezt még ki is mondják/suttogják a filmben: "Az evolúció még nem képes leküzdeni egy ilyen szimpla akadályt. Csak azokról tudunk szívből és önzetlenül gondoskodni, akiket jól ismerünk. Ez az empátia nem terjed ki azokra, akik távol állnak tőlünk.", csak mintha senki nem értené, mit is jelentenek a mondatok. Mintha a szövegkönyv és a film két külön, egymástól teljesen független dolog lenne. Mert tulajdonképpen még csak nem is a szövegkönyv a teljesen pocsék, hanem a szereposztás (az ügyeletes suttogó Christian Bale éppen Mózest játszik Oliver Stone-nak, talán ezért lett Matthew McConaughey a szemmeresztgető pótsuttogó, de állati rosszul áll neki), a rendezés együtt, mintha mindenki rossz ruhát vett volna magára. Kísérteties.
A döcögős kezdés után tehát Matthew McConaughey beáll sutyorgósuttyó üzemmódba, az arca vonaglik böcsülettel ha kell hanem, meg minden. Oké. Vannak szép képek, és vannak fordulatok, ha az ember túléli a sutyorgást meg az ostobaságot, és nem megy ki egy sörre pont akkor, amikor jön a fordulat. Az első negyven percet szinte csont nélkül ki lehet hagyni, mert jobbára csak idegesítő, bár ekkor elesünk nagyjából a felvezető infóktól is, és ez eléggé nehezíti a megértést, ugyanakkor igazából nem kifejezett akadálya, annyira nem bonyolult a történet, egyszerűen a kulcsdolgokat csak a legvégén mondják el, addig vannak a jobbára szép képek, érdekes mellékszereplők meg mindenféle egyébb időhúzás. A jó képeket könnyebb elkapni, azokból sokkal több van, mint fordulatból, bár amikor Matt Damon közli, hogy ez a hely azért kétségtelenül szép, nem lehet nem észrevenni az iróniát, mert éppen egy kibaszott kopár izén, fagyott felhőn botladoznak, ami kb. annyira barátságos, mint fagyos pokol, vagy maga az ördög seggeluka.
Ami azt illeti, a szövegkönyvet érdemes magában elolvasni, úgy nem is olyan rossz, mint filmmel együtt, bár ahogy mondtam, a kezdés az nagyon gyatrára sikeredett. Talán ez az a film, aminek a rendezői (hosszú) változata rosszabb, mint a szétnyesett verzió - bár ehhez látni kéne, mit sikerül abból kihozni, és annyiszor semmiképpen nem nézem meg.
A szövegkönyvet olvasgatva az embernek olyan érzése van, mint aki egyszerre olvas hat-nyolc sci-fit az ötvenes-, hatvanas-, hetvenes évekből, például a robotok tökéletesen hozzák ezt: "A Szíriusz Kibernetikai Társaság piackutató részlege szerint a robot a "Te Műanyag Haverod, Akivel Pompásan Érzed Magad".
A GALAXIS útikalauz szerint a Szíriusz Kibernetikai Társaság piackutató részlege "eszetlen semmirekellők csürhéje, akiket elsőként állít majd falhoz a forradalom", a szócikket egy lábjegyzet egészíti ki, mely szerint a szerkesztők szívesen látnák azok pályázatait, akik robotikai tudósítói állás iránt érdeklődnek. Érdekes módon az Encyclopaedia Galactica egyik kiadása, mely szerencsés véletlen folytán az idő egy elhajlásán át az ezer évvel későbbi jövőből idecsúszott, úgy jellemzi a Szíriusz Kibernetikai Társaság piackutatási részlegét mint "eszetlen semmirekellők csürhéjét, akiket elsőként állított falhoz a forradalom"." Ezek után viszont egyáltalán nem csodálkoznék, ha pontosan úgy lenne, ahogy mondtam: egyszerre nézünk, olvasunk, hallunk nyolc-tíz klasszikus sci-fit, amit valaki találomra összeollózott, majd egy titkárnő, vagy egy program letisztázott a Disney-nél. Pedig milyen jó film lehetett volna belőle...
A film közbeni sörözéssel, vizeléssel mellesleg éppen az a gond, hogy nagy valószínűséggel akkor érünk vissza, amikor elkezdődik a Gravity-ből már jól ismert zihálás és nyökögés, amit szerintem senki nem képes elfelejteni míg teljesen el nem felejti a Gravity-t, amire semmi esély, ha megnézi az Interstellar-t, mert zihálnak benne rendesen. Aztán amikor nem zihálnak, akkor vontatottan sutyorognak hülyeségeket meg kliséket, mielőtt megint jönne a zihálás. Az ember kénytelen abba a gondolatba menekülni, hogy hálistennek csak ostoba jenki agyrémről van szó, de aztán persze rögtön jön az elkeseredett felismerés, hogy jelenleg ezen a valóban pusztulófélben lévő világon az erőforrások döntő többsége éppen ilyen korlátolt idióták kezében van, emiatt jutottunk a kihalás szélére, és nem valamilyen meteor, vagy szupervulkán miatt. A korlátoltság a mi természeti katasztrófánk, nem más. Az ilyen gondolatok után jól esne ellazulni, letolni egy sört, vagy valami. És valóban, az ültetvényes Matthew McConaughey kortyolgat is rendesen az annyira vízszerű jenki söréből, amennyire csak a durván vizezett kőbányai volt egykoron. Tömik a majmot, csipegetnek, rágcsálnak amerikai barátaink egyfolytában, akik egyébként állatira le vannak fogyva, mert egyrészt tüdőbajosak a portól, másrészt étel sincsen elég, pl. csak pattogatott kukorica van a bézbólmeccshez, hot dog már nincsen, se soylent green.
Hogy érdemes-e megnézni a filmet? Hát persze. Otthon, amikor meg lehet állítani, ki lehet menni cigire-sörre, és át lehet ugrani az idegesítő részeket. És hogy ott van-e 2014 legjobb filmjei között? Hát persze. Végül is miből lehet választani? Ott van egy rakás Marvel-Disney-film, aztán egy másik kupac horror izé, mese izé, sorozat izé, nyálas izé, nos ez egy sci-fi izé, ami még kb. sci-fi is, nem csupán fi, ha néha azért komolyan át is megy durván dedósba, de ezt már megszoktuk, nem? Általában egy film költségvetéséből meg lehet mondani, mennyire lesz primitív. Ez pedig nem volt olcsó film...
Na jó, a Grand Hotel Budapest egy klasszissal jobb, de az tényleg jó film, ez meg egy a legjobbak közül - teszik érteni...
*
Segglyukfaktor? Hát nem kicsi...
*
...és azt hallottátok, hogy jön a Prometheus 2 ?! - rögtön az Exodus után, ami olyan ígéretes film, hogy meg sem nézem, még a trailert sem voltam képes megnézni. Szegény Ridley Scott... szegény Ridley Scott... jaj, szegény Ridley Scott...
*
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése