UP azt kérdi, mi értelme volt 2006-09-nek. Nem érti. Úgy tesz, mint aki életében nem látott még kisztitkárt, vagy megyei elsőtitkár gyerekét focizni. Én megmondom hát, segítek szívesen: frkó egész életében, csöppnyi gyerek kora óta arról álmodott, hogy egyszer ő lesz majd Mátyás király. Úgy ám! Frkó is éppen olyan gyereknek született, mint a többi, csak belőle kisztitkár lett. Van, aki homokszexuális lesz, van, aki kisztitkár.Frkónak kemény munkával sikerült (igazi elvtárshoz méltóan) eltakarítani az útjából minden párttársát, konkurenciáját, "anyuka" segítségével legyűrni a belső ellenzéket, akik szintén arról álmodtak, hogy egyszer majd ők lesznek.. Hát hagyomány ez arrafelé (is). Végül ott állhatott a Népstadionban, ahol valamikor Puskásék is játszottak, és rajta volt a nemzeti mez, megvolt a Himnusz, és kifuthatott a pályára, és a nép ünnepelt, frkó pedig a mennyekben járt, és a májusi szél lobogott! Széles, kissé groteszk mozdulatokkal hintett csókot rajongóinak, majd akkorát zakózott a cipőfűzőjében, amihez foghatót ritkán lát az ember, talán csak a Wágner úr tudott ilyeneket hat-nyolc liter rumtól. Fúú..! Ehhez a Szepesi kéne.. Frkó egyből történelmet írt, rögtön az elején.
De ő egyáltalán nem kedvetlenedett el, sőt! Kipiszkálta a kurva földet meg pár fűszálat a fogai közül, végül is a lendület benne volt a belépőjében, ha az elegancia kicsit csorbát is szenvedett. Gyorsan adott hát pár nyilatkozatot, és szigorú rosszallással nézett a bíróra, amikor az leparancsolta a pályáról Orosz Józsefet, aki éppen a térdét szerette volna tisztára nyalni. Végül az újabb incidens ellenére magára talált, hiszen gyermekkori álmában az is szerepelt, hogy majd ő kicselezi a rosszakat, és legalább tíz gólt szerez, de a végsőt, az utolsót, azt nagy-nagy feszültségben, szemkápráztató cselek után, a saját tizenhatosáról átvágva magát a pályán, a végén becsúszva, de micsoda elegáns mozdulattal, de micsoda mozdulattal!, úgy rúgja be, vetődve..! És akkor néhány örök másodpercig a légy zümmögését is hallani, majd felrobban a szűnni nem akaró ováció, és akkor a kis furkó a mennybe megy.
Ennek megfelelően lendületesen kezdett, válogatott, látványos cseleket mutatott be, táncolt, pörgött, hajlongott kecsesen, bájjal, pontosan, önzetlenül legurította a labdát, és ekkor végre el lehetett kezdeni a meccset. Frkó, az egykori sportminiszter azonnal, tetszetős belépővel szerelte csapattársát, így ismét hozzá került a labda, és a bíró nem látott rá okot, hogy emiatt megbüntesse. Jól alakult tehát a mérkőzés frkó szempontjából, ismét bravúrosan lejtett, átlépős cseleket, sarkazást mutatott be, és közben alig párszor került a földre. Senki nem számolta. Az ellenfél eközben levonult a pályáról, és a kispad környékéről köpködték a szotyit.
A lelátón néhány pillanatnyi zavarodottság után kezdett kialakulni a hangulat. A magyar futballszurkoló nagyjából 1978 óta nem látott futballmeccset, így nem csoda, ha megtanulta elfoglalni magát. Az ellenfél szurkolói természetesen tolták az ideillő szöveget, de aki a meccsre megy, az ugye szeretne látni is valamit, ezért visznek magukkal mindenféle zászlókat, meg tüzijátékot.. Frkó továbbra is érdekes mozgással küzdött a labdával, de tapasztaltabb nézők láttak már nem egy olyat, hogy valaki egész kilencven perc alatt nem csinált semmit azon kívül, hogy a szögletzászlónak passzolgatott, aztán bevarrt egy egyenlítőt, utána meg a hosszabbításban még egyet, és végül berúgta a tizenegyesét is. Volt ilyen beza, hát talán ebből is kerekedik valami.
Frkó ekkor ismét elvágódott. Ezen mindenki (aki észrevette) csodálkozott kissé, rajta kívül ugyanis ember nem volt a pályán. Az ellenfél a kispadon sörözött és köpködték a tökmagot, mert a szotyi már kiette a szájukat, saját csapattársai meg leültek snóblizni. Senki nem tudta, mi történhetett frkóval, de kétségtelenül kegyetlenül vonaglott és ápolni kellett.
Az egyik csapat szurkolói közben felgyújtották a fél stadiont, összecsaptak a rendőrökkel, alulmaradtak, megreklamálták, frkóék kapuja előtt sátrakat vertek fel, szalonnát sütöttek sört és pálinkát bontottak, és újra összecsaptak a rendőrökkel, felgyújtották a stadion másik felét is, megint összecsaptak a rendőrökkel, majd ittak egy kis pálinkát, aztán felgyújtottak néhány széket. Frkónak ez nem tetszett, hogy mások elvonják a figyelmet az ő alakításáról, így utasította a bírót, hogy vessen véget a rendbontásnak, addig őt ismét ápolni kellett, mert kificamodott az állkapcsa. Egyszóval mindenki elszórakoztatta magát valahogy (frkót közben az állkapcsa miatt hordágyon kivitték a partvonalhoz, de tudta folytatni a meccset). Aztán a hetvenedik perc környékén a haza nagyja elfáradt végleg. Azért mégiscsak hetven percet küzdött hősiesen, esett, kelt, vonaglott, reklamált. Anyuka biztosan filmezte, majd lehet mutogatni az onokáknak, és mondani, hogy látjátok, csak erősen akarni kell, és.. [cenzúra-cenzúra-cenzúra] [...] és az [cenzúra-cenzúra-cenzúra!] ember mindent elérhet... [cenzúra-cenzúra-cenzúra]
Frkó ekkor úgy gondolta, passzol. Csak nem volt kinek, meg ereje sem maradt már elrúgni a labdát. (A hatvanötödik perctől gyakorlatilag úgy birtokolta a labdát, hogy hozzá sem ért.) Az ellenfél természetesen ismét azon a véleményen volt, hogy most már aztán tényleg takarodjon az anyjába, de velük nem foglalkozott senki, mert beszámíthatatlan állapotban voltak már az elfogyasztott tökmagtól és szotyitól. A szurkolók régen hazamentek. Hazamentek a csapattársai is, csak egy maroknyi, válogatott, igaz megélhetési mszmp-fej maradt, mert nekik nem volt hova menniük, mert nem mertek egyedül kimenni az utcára, ugyanis mindenki számára világos volt már, hogy 1990 óta elsősorban ők lopták szét az ország vagyonát, éppen ők. Húsz évből tizenkettőt voltak hatalmon.. Szétkúrtak mindent - ezt éppen frkó mondta a szemükbe, majd az élükre állt, és folytatta. Persze, lopott a másik csapat is, hát errefelé koppani ugye 1526 óta csak az őszinte ember koppan (de az nagyot), a tehetséges az megél, mert szerez. De ez a kis gárda, aki most frkó mellett áll, hát ez éppen az, akiket tárgyalás nélkül lehetne sittre vágni, ahol aztán majd jönnének azzal, h mit mondott? Mennyi a kár? Hétszáz milliárd? Na abból kapásból ötvenet megadok, és ez az ötven az én kuporgatott, kemény munkával szerzett pénzem, bizony.. Akkor most hazamehetek?
De vissza a mérkőzéshez: a stadion romokban hever, az ellenfél kispadja körül másfél méteres halomban áll a szotyola- meg a tökmaghéj, a föld hetven centi mélyen felázva a nyáltól, a húgytól, meg a kilocsolt sörtől. 2009 tavasza.
Frkó most áll, mint a fasz, a labdát elgurította, hogy majd valaki visszapasszolja neki - szaknyelven úgy mondják kényszerítőzik, de mindannyiunk nevében remélem, hogy a bíró odamegy felveszi, és frkót örök életre lezavarja a pályáról. Azt is nagyon remélem, hogy aki még egyszer a pálya közelébe engedi, aki egyáltalán beengedi egy városba, ahol labdát rúgnak, vagy sportol valaki, azt vele együtt küldik száműzetésbe Kamcsatkára.
És tetszik tudni, mi ebben a nagyszerű? Hát az, hogy az mszp végre az lett, ami valójában mindig is volt: kibaszott hatalomátmentő pártitkárok, meg tanácstitkárok, meg mindenféle régi szemét lerakója, mert akiben cseppnyi jóérzés volt, az már otthagyta. Nos, itt lenne az alkalom, hogy ezek az emberek, akik nem érezték jól magukat az elvtársak között, valamit kezdjenek magukkal. Az mszp többé nem kap szavazatot csak nyugdíjastól - ha kap. Jó érzésű ember nem fog mszp-re szavazni soha többé. Mindenki megértette, ha ezen az áron is, hogy az mszp reformjai, reformarcai csak a lopáshoz asszisztálnak: a megújulás csak a díszletet érinti, a háttérben zajló "munkát", "szerzést" nem.
Most talán nyolc év amolyan igazi viktoros ámokfutás lesz, viktor székelni fog és országolni, de ez nem baj, mert talán összehoz majd az élmény egy normális ellenzéket, egy normális csapatot mszp nélkül. Most kell készíteni egy csoportképet, és kiszögelni a parlament kapujára, h ezek közül többé ide egy sem mehet be. Talán az elkövetkező nyolc év alatt kiegyezik a két kicsi, születik egy közép, vagy valami, most van idő építkezni, formálódni, a viktorék meg kikaparhatják, hogy hova is dugták ezek azokat a milliárdokat: az olajpénzeket, az autópályapénzeket, minden pénzt, az összes állami beruházás talán negyven százalékát is.. Az irdatlan összeg. Nem lehet csak úgy feldarabolni, meg kell lennie annak valahol.. csak ha az öt százalékát sikerülne megtalálni, már az is eredmény lenne.. Na de emlékszik valaki 2002-re? Hát a viktorék is lopósak.. hát majd pont egyik varnyú a másikét, mi? Nem lesz az csak négy év, szerintem.. Ahogy én emlékszem, viktornak is is csak egy stadion kell, hogy cselezni kezdjen. Álmában ő is volt ám Mátyás király, és az eszközökben ő sem válogat..
...hogy a frkóval mi lett? Ki a faszt érdekel?
Bejegyzések
