2018. szeptember 12., szerda

It was love at first sight

Meglátni és megszeretni, kezdte Heller Stirlitz kedvenc könyvét. Valami hasonló történt Stirlitzel is, amikor meglátta Johanna Laakso, rövid tömör összefoglalóját a NER-ről, a XXI. század elejének Magyarországáról, íme:

https://web.facebook.com/johanna.laakso.92/posts/1987830687926505?__xts__[0]=68.ARAdrveEl9yJCswfb4Ez-Znms09IXTztlKGoQORD6tYL8Y0ErT94Kg3PJUV21e9adw8a-zRB_rjgF5SFDrAROhUpedY2Km6DBrSj_QelfXvxxF3O7RrHGgKLzAvUy4THJoYZCrhohKrlA50igOYa4WxqBxij67MuEoP4dM_yYv7m3EBq0s2c6cM&__tn__=C-R

...ennyi igazságtartalom van a NER szavaiban.

Tehát Stirlitz olvasni kezdte Johanna blogját, és talált is benne sok érdekeset. Az egyik az Ungváry Krisztián A Horthy-rendszer mérlege című munkájáról írt reflexió volt. Stirlitz már azt is gyönyörűségesen szépségesnek találta, hogy egy finn ember blogjában találkozik Ungváry könyvével, mert Magyarországon szokás szerint akkora a ricsaj, hogy tulajdonképpen minden elsikkad legyen az lényeges, vagy lényegtelen. A magyarok már csak ilyenek, az ember ilyen: mint a veréb, csak nagyobb a feje.

Sajnos Stirlitz nem tudta megszerezni a könyvet, némi keresgélés után annyit tudott kibogozni, hogy a német Die Welt cikke, amire Johanna reagált 2013-ból származik, az interneten fellelhető adatok is 2013-2016 közötti időpontra utalnak, de ez nem is lényeges.

Johanna nem véletlenül a Die Welt interjúja mentén indul el, tudós emberről van szó, finn nyelvészdoktorról, nem szokott összevissza csapkodni és hadonászni, azon az éghajlaton, ahonnan származik, általában kerülik a fölösleges mozdulatokat. Azt írja, a cikket jegyző Thomas Schmid érezhetően némiképp felkapta a vizet, amikor Ungváry azt merte mondani, hogy a két világháború között megerősödő magyar antiszemitizmusnak megérthető, racionális okai voltak. Johanna megemlíti Schmid valódi, hamisítatlan német "Gutmensch" reakcióját, amit minden tisztességes németnek adnia kell, amikor a nácik szörnytetteiről esik szó. Stirlitz persze ismerte ezt a jelenséget, amit Vonnegut egyetlen szóval engedelmességként definiált, mint a német nép átka és bűne. És azt is tudta, hogy a finnek se mentesek a jófiúskodástól, de a csúcsot azért kétségtelenül a németek tartják.

Teljesen más kérdés, hogy Vonnegut amerikai-német volt, ezért volt képes olyat mondani, hogy "német nép", ami valójában soha nem létezett, ahogy olyasmi sem, hogy amerikai nép, de ezt egy amerikainak nehéz elmagyarázni, mert csak egy valódi hesseni tudja igazán átérezni, miért nem német egy bajor, vagy osztrák, vagy porosz, vagy sváb, vagy bárki, aki nem hesseni.

Schmid prédikációra emeli tehát mutatóujját, és a kék égre felbökve leszögezi, hogy semmiféle szociális igazságtalanság nem jogosít fel senkit embercsoportok megvádolására, még az áldozatokat sem. - írja Johanna karácsonykor, némi horogkereszt-torta emésztése közben, és ez nem vicc, tényleg ezt írja, Északon tényleg van ilyen, és hozzátartozik a karácsonyi hagyományokhoz mind a mai napig.


2018. szeptember 10., hétfő

Férfiakra jellemző az agresszív öngyilkosság - szeptember 10., az öngyilkosság elleni világnap

Elképesztő, dokikám. Tipikus esete, amikor két teljesen ignoráns embernek szerepelnie kell, szerepelni akar, mert ebből él, ezért összevissza beszélnek mindenféle ostobaságot egy országban, egy világban, ahol a kimondott/leírt mondatoknak egyáltalán nem kell semmiféle valóságtartalmának lennie még nyomokban se, sőt az se nagy baj, ha analfabéta próbál regényt írni. Régen nem tudja már senki, milyen a jó regény.

"Öngyilkos magatartásnak nevezzük azt a hosszú folyamatot, amíg valaki az első gondolat megfogalmazásától eljut a kísérletig, vagy a befejezett öngyilkosságig."


Talán 12 vagy 13 éves lehettem, amikor először eszembe jutott, hogy a legokosabb, ha innen leugrok a hetedikről, mert nem hagynak élni. Kamaszoknál nem igazán újdonság az ilyen, igen szépen meg van írva elejátől a végéig pl. a Tom Sawyerben is, nem új dolog. Utáltam otthon lenni, az ablakom a szemközti javító-nevelő intézet zuhanyzójára nézett, kopott, komor falak, de nem volt hová mennem. Most ötven leszek, és teljesen értelmetlennek tartom, hogy akkor nem tettem meg. Nem sokat veszítettem volna, ha nem élem meg ezeket az éveket. Volt jó is, rossz is, mindenféle, de azzal semmi nem ér fel, amikor az ember békében, álmok nélkül alhat.

A depressziót persze lehet is, szokás is pszichés zavarnak, betegségnek nevezni, bár én inkább racionális gondolkodásnak mondanám, mert az, hogy a vágómarha felismeri, megérti, hogy vágómarha egy telepen, az talán valójában mégsem feltétlenül betegség. Ha pszichés zavarnak mondjuk, azzal azt állítjuk, hogy a tudatlan vágómarhalét a zavarmentes lét.

Az ember azért él, mert más emberek vagy óvatlanok voltak, vagy erőszakot követtek el rajtuk, vagy elhittek valami hazugságot. Minden ember, aki közreműködik abban, hogy gyerek szülessen a világra, halálra ítél egy emberi lényt, jó eséllyel kínhalálra, és ez tény. Álomban elhunyni, vagy hirtelen, egy szemvillanás alatt bevégezni, olyan dolog, amiben a legtöbb ember csak reménykedhet, de nem túl valószínű, hogy megadatik neki, és ezzel pont egy orvosnak kell marhára tisztában lennie. Nyilván tisztában is van vele főigazgató főorvosként. De hazudik. Nem szép dolog. Munkaköri ártalom lehet ez a hazudozás.

"Nem tabu téma, sőt segíthet, ha felhívjuk a figyelmét arra, mit okoz másoknak azzal, ha kiveti magát a nyílt utcára, vagy édesanyja, gyermeke találja meg élettelen testét az ágyban."


2018. május 24., csütörtök

Vattacukor


Sokáig néztem, hogy mi ez. Nemere 2.11? Mármint a múltkor volt valami, hogy van az az író, aki már hétszázszor, de nem is, mert már 701. Nem is biztos, hogy a Nemere volt, nem olvastam el a cikket, gondoltam, majd 1000-nél ránézek. Biztosan lesz olyan is. Ez most izé, Dragomán, ezen kívül tőle sem olvastam semmit, legalábbis nem emlékszem, hogy olvastam volna, indíttatást sem érzek, hogy olvassak - valami dagasztás nélküli kenyér receptje mintha rémlene, de az meg nem biztos, hogy ő volt. Ezen a képen valahogy másképp néz ki. Vattacukor, klisé-életek, kliséjelenetei, annyira mátépéteres az egész, hogy mátépéteresebb csak mátépéter lehet. Annyira kiszámolt, modoros, hogy egyetlen dolog világos belőle: a magyar írók a mai napig nem tanultak meg karaktereket, élethelyzeteket, világot se ábrázolni, se teremteni, és valószínűleg azért, mert egy kibaszott ingerhiányos konzervdobozban élnek, ezt a kibaszott konzervdobozt pedig a nyelvük, a kultúrájuk adja. Valamiért mióta az eszemet tudom, taszított ez a konzervdoboz. Dermesztett a sivársága. Oké, így van ez a finnekkel, az oroszokkal, a németekkel is, és így lenne a dánokkal, svédekkel meg a norvégokkal is, ha nem dolgoznának már vagy ötven éve, hogy ne így legyen.

2018. március 29., csütörtök

Lázár János megüzente

Lázár János (nem a komcsi, hanem ez a mostani) valami olyat mondott néhány nappal Magyarország zsebramszeszének hasonló értelmű nyilatkozata után, hogy a cigányokat sem sikerült integrálni, hogyan sikerülne most a migráncsokat? És, ha jól értettem, nem a nemzetiségi büszkeség beszélt belőle, nem is Orbán Viktor családjának akart benyalni. Ennek fényében nehéz eldönteni, kire, mire gondolt, amikor a cigányról beszélt, ennek ellenére jön a húsvét Magyarországon is.


2018. március 21., szerda

A forrásvíz szaga

2018-ban ott tartott a világ, hogy a második legnagyobb vagyon egy Vlagyimir Putyin nevezetű nem igazán titkos rendőr kezében volt. Ő azok közé a rendőrök közé tartozott, akik nem csak titokban végeztek nem rendőri munkát. 

A legnagyobb vagyon, kb továbbra is a Rothschild család kezében van, ami igazán szép teljesítmény, tekintettel arra, hogy a történet egészen a XVIII. századig nyúlik vissza. Ennyi ideig nem igazán akadt más család aki/ami képes lett volna megőrizni ennek a vagyonnak akár töredékét is. 

Putyin feje a mostanában készült képeken már elég szarul néz ki, püffedt, egyre lárvaszerűbb. Nem vagyok szakértője a dolognak, ez tán lehet a botox+kortól is, lehet a kemoterápiától, esetleg a valami heroin-vodka szupermixtől megcsapva durva dózis vitaminnal. Ez az arc egy komoly kémiai mix, vagy fekete mágia, de fekete mágiával kevert gyógyszeres kezeléskövetkezménye is lehet.

Kérdés, hogy ilyen arccal mit kezd egy ekkora vagyonnal. Nyilván versenyt fut az idővel, és talán mindenkinek jobb, ha ezúttal az idő győz.

Magari embernök az lelkibe valaó faormájárú

Éspediglen véssed az elméjednek viaszjába bele, hogy ha az magari embeör szühgyibe vészen, mely szerint az szomszédjának fejős jószágha mármostan ebben a keserhös életbeön többé meg ne maradhata, akkorán készen vala elpusztítni hamar az egész község minden fejős jószághát, az magáét is, az utolsó szálig mindet, mert az gaz szomszédnak jószágha többé semmiképpen meg nem élheten, ha egyszer imigyen elhatároztatott vala.

*
***
*
*

2018. január 28., vasárnap

Stirlitz

...elé tegnap megint valami történelmi elmézés került, hogy hogyan is került Hitler hatalomra. Stirlitz utálta az ilyesmit, örökkön-örökké ugyanazt a marhaságot ismételgették már végtelen idők óta, a nyertesek szerecsenmosdató bárgyú esti meséjét azoknak, akiket majd a jövőben vinnének valami frontra meghalni hiába. Hitler hatalomra kerülése óta, ki emlékszik hány ezerszer ledarálták ezt már. Már az okát is csukott szemmel fújjuk: féltek, hogy a frontokról visszatért veteránok éppen úgy felgyújtanak mindent, mint az első világháború után, amikor tényleg a küszöbön állt egy világforradalom. Ezért találták ki ezt a zsibbasztó mesét. Ez a legújabb magyarázat, amiről most szó lesz, annyiban különbözött a korábbiaktól, hogy kiszínezték a képeket, amiket Stirlitz nem látott, mert egyáltalán nem érdekelték a színes képek, ha arra használták őket, hogy könnyebb legyen lenyelni az önmagában keserű ostoba hazugságokat, tehát szinte egész idő alatt háttal volt a TV-nek.

Nos, volt viszont valami, amit a képek kierőszakoltak: Hitler hatalomra kerülése szervesen következett az első világháborúból, annak minden brutalitásából, abból, hogy 1914 után Európában csak megnyomorodott emberek maradtak. Aki megjárta a frontot azért, aki meg nem, az azért. Leírta ezt Remarque, meg Móritz is, leírta mindenki, aki pennát tudott még fogni, és nem ügyvéd volt, vagy más csaló, hogy elhazudja. Ami azt illeti, Hitler a háborúból örökölt állati brutalitása teljes mértékben hozzámérhető Churchill állati brutalitásához, aki egész életében nem csinált mást, mint tízezrével küldte értelmetlen halálba az embereket, és élvezte. Tessenek elolvasni miket írt leveleiben a nejének. Brutális. Az az ember egy szociopata volt. Churchillre sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy fikarcnyit is konyított volna a hadvezetéshez. Rettenetes volt. Ahol megjelent, ott irgalmatlan véráldozatok árán jutottak el az eszetlen kivonuláshoz, ami köztudottan sokszorosan több áldozattal jár, mint bármi épeszű megoldás. Hírhedt mondata: nem tudok mást ígérni, mint könnyeket, alapos önismeretről árulkodik, csak az emberek azt képzelték, jópofa, pedig tényleg nem ígérhetett mást, soha nem volt képes többre. Akkor egyszer igazat mondott, nyilván ezért lett ez a legemlékezetesebb mondata. Egyáltalán nem véletlen, hogy a háború után többé nem kért belőle senki sem. Nem hogy nyerni nem tudott, de még az embereit sem volt képes megmenteni, mert eszébe sem jutott ilyen puhányság, és ebben tökéletes párja volt Hitlernek. Ám, míg Hitler azért néhány évet lehúzott fronton, addig Churchill úri betyár volt, maximum néhány órát hallott valami távoli ágyúzást, amitől tán megfájdult a feje, de lehet, hogy az inkább a whiskytől volt. Nem, nem volt túlzás, és nem is volt hazugság, miszerint kőkemény alkoholista volt.

Munkaerőhiány

Amikor 7 milliárd ember él a Földön, munkaerőhiány nem létezik. A piaci árnál alacsonyabb bérezés viszont igen, de az nem mai dolog. Olyan létezik, hogy valaki alacsony fizetésekkel akar versenyelőnyt szerezni, meg olyan is, hogy alvállalkozók ki nem fizetésévével próbál "okosba" költséget csökkenteni. Régebben olyat is ismertek, hogy röghöz kötés meg vasfüggöny. Volt amikor teljesen természetes volt az ilyesmi, a hétköznapi rutin része. Ha nincs, aki megcsinálja a dolgot, nyilván keveset fizetsz, nem versenyképesek a körülmények, stb. Persze, a körülmények is ahhoz tartoznak, mennyit szánsz az elvégzett melóra, mennyiért vennéd a munkát. Valamikor szó volt róla, hogy hat órában maximalizálnák a napi munkaidőt, talán Svédországban folytak is kísérletek, de 2018-ban ez már sci-finek hangzik még Skandináviában is. Pedig az alternatívája az, hogy az ember 20-30 éven át tolja a szekeret napi nyolcban, élete nincsen, 10 év után már az se érdekli, ha belet kell lapátolnia, nem érez szagokat, mindegy, csak legyen már négy óra, és karrier meg minden. Burn out szalámi, mit számít? Ez a piac. Van, aki gépesít, van aki emberből nyomorít gépet, ha nincs elég esze tervezni egyet, se pénze megvenni. Ha nem találsz olyat, aki megcsinálja, akkor túl keveset szánsz rá. Ez ennyi, nem relativitás elmélet. Nyilván speciális közgazdásznak kell lenni ahhoz, hogy valaki ne értse. Vagy ügyvédnek.

2018. január 27., szombat

Omega - üveggyöngy a bennszülötteknek

...gondolta erről Stirlitz. Nincsen azzal semmi gond, hogy ilyen bóvlikra költik a pénzüket egyes niggerek, végül is sokkal jobb, mint amikor annyi üzemanyagot égetnek el egy kéthetes "egzotikus üdülés" okán, amennyi egy európai családnak negyed évig elég lenne lakásra, utazásra, minden; hanem az a gond, hogy azért, hogy hozzájussanak az üveggyöngyökhöz, igazgyöngyöt adnak, és kiárusítják törzsük tagjait. Bármire képesek érte. Na, ezt Stirlitz problémának látta, mert az is volt. Nem kell félreérteni, Stirlitz nem akart változtatni semmin, hiszen egykoron SS Standartenführer volt, változtatni akkor sem változtatott, a világot vele, vagy nélküle akkor is felégették. Stirlitz csupán túlélte, mint annyian mások. Ja bocs... nem élte túl. Vagyis ahogy vesszük...1


1 - "Goebbels miniszter, ez a fiatal, ragyogó homlokú, egész lényével értelmet, zsenialitást sugárzó, rendkívüli kultúrájú, csendes szavú, mozdulataiban finom, de tetterős férfi belépik (sic!) a Hotel Elefánt kerti termébe (…) az ebédnél közelebb jutok hozzá. Nem tudom, mások mit gondolnak, de bennem az a kérdés kavarog, azt szeretném kiolvasni belőle, hogy e csodálatos koponya mögött rejtőző, egész Európát, sőt, a világot tekintő nagyvonalú koncepcióban hol van az én hazám?" (Keleti Újság, 1941. november 4.)

R.I.P

subidubi.info ... Évekig ez volt a domainem. Aztán az ősszel már valahogy fölöslegesnek éreztem. Van, aki nem. Nem tudom, mi ez. Hogy mi volt itt? Ilyesmi. Most hatalmas oldalasok vannak, meg sütik és kaják. Én nyilván sokkal rosszabb gazdája voltam a névnek, lehet, örült, hogy megszabadult végre tőlem.
R.I.P

*

Ugyanakkor a ROHAMmal még sokkal érdekesebb, vagy keservesebb dolog történt, mert ott náluk pillanatnyilag ez olvasható: "2018. JAN. 18. Helló Világ! Üdvözlet! Ez az első saját WordPress-bejegyzés. Módosítható, vagy törölhető, aztán megkezdhető a honlap tartalommal történő feltöltése!" Ennél, asszem, jobbak a pecsenyék.

*
*

A dögfigyelő 2013-ból viszont szerintem vicces.

*