Csütörtök után péntek jön

- Majd jövök. - mondta Stirlitz.
- Most, hová mész? - kérdezte Tatjana. Feltűnően kedves volt ma. Szószegés előtt és szószegés után mindig feltűnően kedves. Szószegés utáni durcakor is feltűnően kedves.
- El. - válaszolta Stirlitz. - Lehet, csak pár hét múlva jövök. Adnál enni a kutyának?
- A múltkor is megharapott..
- Csak megfogta a kezed. A harapás az más, visszanéztem a felvételeket, rossz helyen voltál, rossz holmik között turkáltál, egyáltalán semmiféle kutyakaja nem található arrafelé, és ezt a kutyánál senki nem tudja jobban. Csak kitessékelt onnan, ez minden. Téged soha nem harapna meg.
- Mondod te.
- Igazad van, az ember soha nem lehet ebben biztos. Mindegy, majd jövök..
- A kutyával mi lesz?
- Nem maradok sokáig, majd teszek ki neki szárazat. - Stirlitz bekötötte a zsákot. - A századosod hogy van?
- Volt már jobban is. Szarakodik a gyomra.
- Napi pár liter vodkával kevesebb, és nem szarakodna neki annyira.
- Ebben a kérdésben nem hinném, hogy te lennél az illetékes.
- Bizonyára nem. Na viszlát.

Köszi Sany!

Álom volt ez is

Nem is akármilyen álom. Stirlitz arra ébredt, hogy úgy meggyakta Tatjanat, ahogy csak nagyon régen, valamikor még az előző életében. Ott vibrált benne a gyakás. Ösztönös mozdulattal oda nyúlt, de nem volt semmiféle nedvesség a gatyáján, tehát csak álom volt az egész.

És most felébredt..

Nem akármilyen álom, azt meg kell hagyni.

A szoba közönyösen recsegett, pattogott, mert kint erősen fagyott, a kutyának meg akkora szemei voltak, mint két pingponglabda. Nyilván már órák óta visszatartotta. Lehetett vagy tizenegy.. Némi szemrehányás ki is tetszett a tekintetből, de Stirlitz mezítláb az ajtóhoz csoszogott, és a kutya kiröppent a fagyba, megtépett pár bokrot, majd a lényegre tért, de ezt Stirlitz már nem várta meg, mert kint, mint már mondtam kurva hideg volt és pár pillanat alatt átfagyott a meztelen talpa. Nem szeretett mezítláb állni a hóban. Annyira azért nem utálta, hogy cipőt húzott volna, de azért nem szerette. Visszacsoszogott a konyhába, kávé után kotorászott és egyre az a gyakás járt a fejében. Nagyon élethű volt az álom. Nagyon átmenet nélküli az ébredés. Semmi nem indokolta, hogy Tatjana ne legyen az ágyban, és Stirlitz a szeme sarkából, éppenséggel a fülei mögül, újra és újra odasandított az ágyra, vajon nincs-e ott? Ha ott van, akkor nemsokára kezdődik a szöveg, h megint horkoltál, nyöszörögtél, vagy nevettél álmodban. Az ilyen kaliberű gyakások után mindig volt valami szöveg. A legdurvább szöveg az volt, hogy megerőszakoltál, nem tudom, emlékszel-e?

Vasárnap

Aktuális, vagy nem aktuális, megint visszatér az Ember a II. világháborúhoz - Stirlitz tér vissza. Stirlitz-ember. Nem pont Kertész Imre miatt (bár kapcsolódik), nem amiatt, mert Magyarországon megint vaskosan, otrombán, nyeglén zsidóznak, hanem mert úgy tűnik, még mindig nem értjük ezt a dolgot. De nem ám! Ahogy Kertész említette, mostanában többször is: egy durva pénzügyi válságból lett az egész hercehurca, és mi nem a pénzügyi válságra figyelünk, hanem, mint a rossz filmeken felnőtt agymosott birka, mi A Hitlerre figyelünk, pedig ő csupán a termék volt, a történelem primadonnája, nem több. Maguk a folyamatok, a "film", a "darab", az adás, valamilyen formában Hitler nélkül is háborúhoz vezetett volna akkor is, ha más játssza a főszerepet. Megint csak Brad Pit-et elemzi mindenki, hogy milyen zakó volt rajta a gálán, jó-e ahogy megformálja a figurát, és miért iszik, vagy rágcsál minden jelenetben, unjuk-e már nagyon? Nem lehet eléggé unni, mert közben védjeggyé lényegült a rágás, előnyösen irányítja a figyelmet jól fejlett állkapcsaira, amitől olyan férfias, és az plusz harminchárommillió. Közben az évek során megtanultuk, h a védjegyek fontosabbak, mint a logikai kapcsolat. A legtöbb ember ugyanis egyszerűen lusta gondolkodni. Valóban hátborzongató, h ugyanilyen bárgyúsággal beszélnek (gőgicsélnek, gügyörésznek) az emberek a II. világháborúról is.

Már az első világháború kirobbanása is szükségszerű volt (jellemzően a Szarajevói jelenet teljesen háttérbe szorult, bármilyen indok megfelelt volna); félrekezelt, elkönnyelműsködött helyzetek fokozták odáig a feszültséget, h már minden mindegy lett, az emberek énekelve mentek a frontra - ahol aztán többé kevésbé megrökönyödve találták szembe magukat az első modern, iparosított, emberek számára tervezett, és épített vágóhíddal, mint az egyetlen létező valósággal. És persze nem lehetett csak úgy abbahagyni, egészen addig kellett folytatni, míg beleroppant a régi rendszer, a régi világ, hitek, társadalmak, életformák: minden, amit ember addig ismert. Európa kiütötte magát.

Az I. világháború kótyagos, vérgőzös lezárása magában hordozta a másodikat: ugyanis nem lett lezárva. Így érthető meg, hogy húsz évvel az emberiség történetének legértelmetlenebb, legnagyobb szabású mészárlása után újrakezdték az egészet. Márai írja Olaszországról, h groteszk egyenruhában masíroztak huszonéves emberek, Mussolini igenis karizmatikus szereplő volt, és a groteszk, cirkuszi maskarában felvonuló fiatalok napidíjat, és feladatot kaptak. Akkoriban ez nagy szó volt, sokkal több, mint amit az élet addig kínált nekik. Márait tizenhét évesen sorozták az első vh-ba tizenvalahány társával együtt. Neki szerencséje volt, kórházba került, mielőtt eljutott volna a frontra, így túlélte. A többiek nem. Egyik sem. Ha Márai nem betegszik meg, tizenhét évesen halott ember, és soha nem látja meg a duce fasisztáit, mi pedig soha nem olvasunk egyetlen sor Márait sem. Berlinből, Párizson keresztül érkezett Olaszországba; Berlinből, ahol a délelőtt felvett fizetés délutánra már semmit nem ért. Az emberek öt deka vajat nem kaptak kéthavi nyugdíjukért, mindenki próbált élni, ahogy tudott. Gazdasági válság volt. Válság volt, döglődött a rendszer. A fasiszták napidíjat adtak, és megbízásokat, perspektívát, ha a világ legprimitívebb perspektíváját is: vedd el a másiktól, vedd el a gyengébbtől. Így fejlődött a helyzet. Valamelyik amerikai jegyezte fel, hogy ugyanazok az emberek, akik tegnap még marhavagonokban utazták át Amerikát bármilyen munka után, ma sört vedelnek, húspogácsát zabálnak, kigömbölyödtek. Csoda volt ez, hihetetlen csoda! Nem tudom, melyik amerikai volt, Vonnegut, vagy Mailer, vagy Jones. Mindenki ismerte a katonának állt csavargó történetét, szerintem mindhárom meg is írta.

"Soha nem szabad egy társadalomnak vagy a politikának hasonló helyzetbe jutnia. Egy pénzügyi válság volt a kiindulópontja Hitler hatalomátvételének. A jelenlegi pénzügyi válság azt mutatja, hogy a holokausztnak nincs többé hatása az európai politikusok tudatára." - Kertész szokása szerint sebészi pontossággal fogalmaz, bár én nem holokausztot mondtam volna, hanem világháborút, hiszen a holokauszt az áldozatok tizedét sem adta, a teljes pusztítás sokkal nagyobb volt: Lengyelország lakosságának nagyjából 16%-a pusztult el, a Szovjetunió huszonhárom millió embert, lakosságának 13%-át, míg Németország lakosságának alig több, mint 10%-át veszítette el, szóval a németek elég olcsón megúszták, még Kelet-Timor is többet áldozott. Ez volt a teljes ár, és egy földig rombolt, megroggyant Európa, és ötvenöt év Szovjet-orosz megszállás. A holokauszt ehhez képest kofalárma..

Gyurcsány Ferenc úgy nácizik, meg fasisztázik, mintha más tétje nem lenne ennek a dolognak, mint az ő hatalmon maradása. Az ő szempontjából nincs is. Magyarország szempontjából viszont nagyon is van: az ország pozíciója a nemzetközi porondon. Ez a tét az ország, a közösség, a magyarság szempontjából.

Kertész nem a sztárról beszél, hanem a történetről. Hitler annyit adott hozzá a meglévőhöz, hogy beteges fanatizmusával, beteges gyűlöletével visszanyúlt a középkorig, az európai ember lelkének legmélyebb, legprimitívebb zugaiból merített indulatokkal egy irányba tudta fókuszálni a felgyülemlett kilátástalanságot és elégedetlenséget. Ezek az indulatok mindig is jelen voltak ez emberi kultúrákban, ezek a föld indulatai, az emberben élő lelketlen állat ösztönei. Civilizációnak azt a közösséget nevezzük, ami ezen felül tud emelkedni, ami képes méltósággal viselkedni, és elkerülni a véres leszámolásokat. Ma ismét egyre kisebb szerepe van bármiféle emberi méltóságnak - erre mondja szerintem Kertész, h ez veszélyes.

El kéne gondolkozzunk azon, h hasonló figura megjelent Olaszországban is, létezett Angliában, Japánban, az Egyesült Államokban is. Nemzeti Szocialistákról beszélünk. Szocialistákról. Egész Európa fortyogott, és senki nem tudta, hol vannak a szelepek, vagy ha tudta, eszébe nem jutott megnyitni azokat. A robbanás elkerülhetetlen volt. Teljesen mindegy, kinek a nevében történt meg, akik tehettek volna valamit, akiknek tenniük kellett volna valamit, azok csúnyán elbaltázták (vagy elkúrták, h mai szóval éljek). Több, mint hetvenkét millió emberi lény élete volt ennek az ára, és még sokkal több: Európa kiütötte magát. Legyőzte saját magát. Kiállt egy harcra, amit elbukott, és elveszítette vezető szerepét ezen a világon. Örökre. Vonnegut egyik szereplője azt mondja talán a húszas évek Bécséről, h egyszer csak belévillant a felismerés: ő az egyetlen egészséges, életerős huszonéves hím a városban. Csak gyerekek, nyomorékok, aggok meg nők voltak körülötte, kótyagosan az éhségtől és attól az elképesztő dologtól, ami történt.

Kertész nyolcvan éves, Vonnegut halott, Márai halott, Faludy halott. Lassan fakuló írások maradtak utánuk, és az utcákon helyenként már megy a majomparádé, egészen olyan, amit Márai Firenzében látott. Persze nagyon nem kell aggódni, ott, ahol döntenek, mindenki ismeri ezeket a szavakat:
"Tizenhat órával ezelőtt egy amerikai repülőgép egyetlen bombát dobott Hirosimára, az egyik jelentős japán katonai támaszpontra. A bomba hatóereje meghaladta a 20 000 tritol erejét. Több mint kétezerszer nagyobb robbanóereje, mint az angol "Nagy Szlemm"-nek, a legnagyobb bombának, amely valaha is bevetésre került a hadvezetés történetében.
A japánok kezdték el a háborút a Pearl Harbor elleni légitámadással. Ezt már sokszorosan visszafizettük nekik. És ez még nem minden. Ezzel a bombával most új, forradalmi módon járultunk hozzá a pusztító hatás növeléséhez, hogy ezzel is javítsuk fegyveres erőink egyre növekvő ütőképességét. Jelen alakjukban tovább gyártjuk ezeket a bombákat, és kifejlesztjük ezeknek még hatásosabb változatait is.
Ez a bomba: atombomba, azaz a világegyetem legfőbb erejének megzabolázása. Azt az energiát, melyből a nap nyeri az erejét, rászabadítottuk azokra, akik háborúba döntötték a Távol-Keletet.
...
Most készek vagyunk arra, hogy még gyorsabban és még tökéletesebben eltöröljük a föld színéről a japánok összes termelőüzemét, bármelyik városban - mondta Harry Truman. - El fogjuk pusztítani a kikötőiket, a gyáraikat, a közlekedési vonalakat. Félreértés ne essék: teljesen el fogjuk pusztítani Japánnak a háborúzáshoz nélkülözhetetlen erőforrásait. Így meg lehet kímélni ..."

Így megy ez.

Az egyik oldalon már bohóckodnak, a másik oldalon meg igyekeznek meglovagolni az ésszerű emberek indulatát. Ez a komolytalanság és felelőtlenség az igazán félelmetes: senki nem nyitja a szelepeket. Szerintem erre gondolt Kertész Imre, ami fontos gondolat, és persze senki nem erről beszél, hanem arról, vajon most akkor Balkán, vagy világváros Budapest? Kelet-Európai porfészek - ez az igazság. Ízléstelen, túlsminkelt, túlfűszerezett, maradi, koszos, egészségtelen, szennyezett, túlzsúfolt város, lestrapált, gátlástalanul és szégyentelenül erőszakos emberekkel, leszarom-kamikaze életstílussal, összegányolt utakkal, épületekkel, korrupcióval és körbetartozással. Aki szereti, szeresse ilyennek, mert ilyen, bár sokkal jobb lenne, ha jó gazdaként a megszépítésén dolgozna. A Grönlandra érkező vikingek tejjel-mézzel folyó helynek írták le a szigetet, ahol nem nő fa, ám csenevész bokrok azért megélnek. Meg lehet hallgatni az ilyenkor aktuális Máté Péter számokat, le lehet hajtani fél liter Unicumot, meg két liter vörösboros kólát kísérőnek, attól még a kutyaszar marad, meg a tény is, h a Budapesten élő ember átlag hat vagy hét évvel él kevesebbet, mintha egészséges körülmények között élne. Ám nem ez a lényeges, ez megint csak a díva körömcipője. Az okokat kéne keresni, csakhogy éppen a filmet nem nézi senki, Brad Pit állkapcsával és örökös rágcsálásával van elfoglalva a társaság, és a bohócok fekete-fehérben, az ellenbohócok meg pirosban, narancsban egyhelyben masíroznak, szeretem Brad Pitet meg utálom Brad Pitet előregyártott, gazdaságos táblákkal..

Novnyolc

Kertész Imre nyilatkozata a Die Welt-nek természetesen visszhangot keltett Magyarországon is: az MTI hírét a kucugok azonnal átvették, címlapos is lett néhány primitív szájbarágással kiegészítve, hogy a hívők is felfogják, miről van szó. Nehéz fanatikussal kommunikálni, előreemésztve le kell neki mindent írni, és mondatonként kétszer szerepeltetni a kulcsszavakat, amik nem változhatnak soha. Ám novák előd emőke a jobbik főkommunikátora hozza a formáját, pusztán olyan változtatásokat eszközölt az eredeti szövegen, h például Kertész neve helyére "A Zsidó"-t helyettesíti be, ami nagyjából ki is meríti novák szellemi képességeit, és maximálisan kielégíti olvasói igényeit. Nagyon egymásra találtak ezek, és ami a legszebb, pontosan, szóról szóra eljátsszák azt, amiről Kertész beszél: "semmi nem kerül feldolgozásra, mindent csak megszépítenek".

Persze Stirlitz ezt természetesnek találta, hiszen mit hazudna már egy nyolcvan éves ember, aki bár magyar, lassan tíz éve nem él Magyarországon. Mi értelme lenne hazudnia, mikor egész élete egy regény volt, olyan dolgokat látott, élt, tapasztalt meg, amiket a ma élők közül a kevesebbnél is kevesebben, és elismerést is kapott bőven, biztosan pont novákék emőkéjének bátorítására lenne még szüksége (vagy Verebes feledhetetlenül nyálas-szuszogós seggnyalására..).

Röviden: Kertész Imre valaki, míg a kukacok óbégató csürhéje a szar habja a víz zavaros felszínén. Ez ennél ritkán világosabb. Abból aztán még inkább kiviláglik, h az ostobák még észre sem veszik ezt, hanem átszellemülten skandálják a "magyargyűlölet"-et, meg a zsidót. Pedig Kertész nem gyűlöl senkit. Annyit mond csupán, Berlin világváros, "békés, urbánus a légköre", kulturális központ, Budapest meg nem. Azt állítja, Berlin élhető. - Budapest meg csak papírmasé díszlet egy múltszázadi operettből, agresszív, idegbeteg díszletmunkásokkal megrakva - teszi hozzá Stirlitz a gyengébbek kedvéért.

"A magyarok régi káros szenvedélyei - a hazugság, a dolgok elfojtására való hajlam - jobban jellemzők, mint valaha." - és ez szóról szóra így van: ha nem megy, akkor hazudjuk azt magunknak, h megy. Hallgassunk meg két Máté Péter számot, három betétet az István a király-ból, és mondogassuk fennhangon, h megy, megy, megy. És mondogassuk fennhangon, h Budapest világváros, és mondogassuk fennhangon, h a magyar a világ legtökösebb nemzete, mert milyen jól megy minden, minden más nemzetnél tökösebb, aztán hallgassunk egy kis Eddát, na ne a Miskolcot ("Egyszer egy szép napon.."), hanem valami újabbat, ahhoz meg hallgassunk hozzá egy kis Kárpátiát, vagy Romantikus Erőszakot. Hazudjuk azt magunknak, h igenis minden rendben van - miközben nincsen. Mondjuk magyargyűlölőknek azokat, akik szólnak, h de nincsen. Mondjuk zsidónak azokat, akik szerint hazudni szégyen, és káros; mantrázással kábítani magunkat éppen olyan drog, mint a többi. Mocskos zsidó! - ez is csak drog.

Pedig nincsen magyargyűlölet, pontosabban az nem ez, ez az ostobaság gyűlölete, mert olyan létezik. Faji alapon való elkülönböztetés csak azok számára van, akik azt képzelik, meghatározóan befolyásolja egy ember mivoltát, melyik rasszba sorolható. Ez pedig ostobaság. John Lukács szerint míg a hazafiasság passzív dolog, a nacionalizmus agresszív. A hazafi a magáét megvédi, a nacionalista ezzel szemben magáénak mond mindent, és ezzel az indokkal akarja elvenni amit a szeme megkíván.

Én az emberi ostobaságot gyűlölöm, teljesen mindegy, milyen kulturális vagy egyéb fészekből származik az ostoba. Abszolút mindegy a bőrszíne, a füle állása, az orra mérete, szeme, haja színe, ha egyszer ostoba. Magyargyűlöletről csak azok beszélnek, akik maguk csak faji alapra egyszerűsítve akarják láttatni a világot, miközben az nem ilyen. És emögött bizony nyilvánvaló szándék van: a hatalom, a befolyás, a karrier akarása, elvenni, megszerezni a másét - ez a szándék - bármi áron. Arra kell a mantrázás, a csasztuskázás, a tömeg, h elnyomja a lelkiismeret szavát, hiszen egymagában majd' minden ember jó, ám a falka, vak és süket ösztönlény. Miközben novákék a hazug gyurcsányt hazugozzák, éppen úgy hazudnak ők is, és pontosan ugyanazzal a céllal. A különbség csak annyi, h gyurcsánynak bejött, ezeknek meg sose fog.

Az ember az ostobaságot, a pitiánerséget, az alantas, otromba rosszindulatot gyűlöli, nem a magyart. Magyarul van is erre szó: szarembernek hívjuk azt, aki ilyen.. házmesterszerű. Amikor a kicsinyes ostobaság gyűlöletét mondja valaki magyargyűlöletnek, akkor azt állítja, a szarember a magyar szinonimája. Teccik érteni? Nem én állítom, és nem Kertész, hanem az, aki magyargyűlöletről beszél, legyen az a jobbik, novákemőke, vagy egy tomcat nevű polgári megélhetési bohóc.

Kiegészítésnek még egy latolgatás arról, talpra áll-e az msz(m)p? Stirlitz remélte, hogy soha. Stirlitz remélte, h a magyar baloldal áll talpra, de ehhez meg kell szabadulnia a volt állampárttól. Ez is kristályosan világos ma: gyurcsány maga ült az msz(m)p nyakára, míg a szdsz-t saját emberével lovagoltatta meg. Tudjuk kik ezek, és az is világos, amíg az ő nevük a baloldallal kapcsolatban felmerül, addig nem beszélhetünk baloldalról, addig a baloldal halott. Annak kéne föltámadnia, nem az msz(m)p-nek. Ennek az esélyeit kéne latolgatni - ám Stirlitz úgy gondolta, erre az ő életében nem fog sor kerülni - pedig mint tudjuk, halhatatlan..

Novhét

November hét. November hetedike. Mi van? Hát ez van. Miről szól ez az egész? Azon túl, hogy a hülye fityisz még ezt sem fogja, egészen világosan kirajzolódott előttünk a kép, miről: az ország bukszáját, az adófizetők pénzét meg kell védeni az msz(m)p-től. Itt már nincsen mit köntörfalazni, ezek lopnak és csak lopnak és csak lopnak. Bármelyik bármit beszél: lopik. Levegőt vesz: lopik. Nácit kiált: lopik. Ott vannak mind egy rakáson, párttagkönyvvel: mind tolvaj. Nincs ezen mit magyarázni, fel kell fogni, és elhinni, mert ez a napnál világosabb helyzet, ez látszik most, mert a király meztelen: lopnak. Miden hatalmukkal vagyonukkal, minden lélegzetvételükkel egyetlen célt szolgálnak: lopni.

Most látszik, mekkora hiba volt hatalmon hagyni a gyurcsány-kormányt, a gyurcsány-garnitúrát. Soha többé nem szabad ekkora hibát elkövetni! Soha. Azonnal le kell mondatni az ilyen tolvajokat, gondoskodni kell róla, hogy azonnal le lehessen mondatni az ilyeneket, és menjenek oda, ahová valók: a sittre. Ez kötelező. Tanuljuk a demokráciát kissé..

A fityisz annak idején nyilván teljesen felkészületlen volt, azért engedte, hogy maradjanak, de a párt felelőssége egyértelmű. Durcásan kivonulgatni a parlamenti büfébe, míg a másik beszél éretlen, gyerekes marhulás, és nekik ennél többre nem tellett. Ezt is világosan kell látni: nem is akartak többet. Ez pedig bűnpártolás.

Ami azt illeti, a fidesz megnyilvánulásai éretlen marhulásoknál soha nem voltak többek, mikolákból meg molnár (faszfej) oszkárokból, meg abból a fóti-román idiótából, meg az óbudai baromarcból áll össze az egész. Az ilyen egész természetesen nem képes többre, csak falazni tud a tolvajnak: húsz év alatt négy év "kormányzás".

Akárhány Nobel-díjas magyar van, ami számít az az, h az előbb sorolt kártevőkből jóval több létezik és egyik sem éri el egy Ember szintjét. Ez van, amikor egy százhatvan centis berlusconi-klónnál nem lehet magasabb senki.. Ámokfutó idiótákra épül az a párt is, éppen olyan töketlen semmi, mint a lopósok pártja.

Innentől meg már csak a széljobb van, de őket hagyjuk, mert az mindennek a legalja. Ami azt illeti, nem aljabb, mint az előbbi kettő. Semmivel nem rosszabb - sőt mivel buták, mint a főd nem is annyira rosszak, mint a másik kettő. Persze szavazni egyikre sem szabad.

Baloldal nincs. A lopósok egyszerűen bedarálták a baloldalt lókolbásznak.

Ha jobban belegondolunk, ez azt jelenti, h egy csimpánznál nem fejlettebb organizmus vezeti az országot: ennek adózik életével, munkájával mindenki, aki ott él. Józan ember ennyiből megérti, hogy csak egyetlen szavazat van: egy repülőjegy. Csak oda.. Bárhova. Olyan gyorsan kell pucolni abból az országból, amilyen gyorsan csak képes az ember, mert minden ott töltött perc az ő saját életéből pereg le hiába, és visszahozhatatlanul. Gondolkodó, felelős ember így hajtja végre a kormányváltást, meg a teljes politikai "elit" leváltását, és azt is, hogy többé ne lopják a pénzét, idejét, életét. Ez van, kedves barátaim, ez a szitu. 2009-et írunk még egy pár hónapig, és most ez a helyzet: aki marad, saját felelősségére marad. Nem kell a politikusokat szidni, sajnos demokráciában meg nem demokráciában is minden közösségnek olyan irányító rendszere alakul ki, amilyen maga a közösség (nem demokráciában azért, mert a közösség eltűri az önkényt - az is felelősség). Az "elit" tükör. Csak egészen hülye, tiport fejű, gyenge emberek köpködik a tükröt.

Lépni kell, és ez mindenkinek a maga felelőssége ma éppen úgy, mint ezer éve, meg kétezer éve.

Nehezen tudok szavakat adni a felháborodásomnak: ezt az "elit"-et mélységesen megvetem, és borzasztó kellemetlennek érezném, ha meg kéne érintenem egy ilyen embert, már az is zavar, ha beszélnem kell róla: ezért költözött az ilyesmi Index felügyelő oldalára, ám éppenséggel az történik, hogy azt meg nincsen kedvem írni.. :D Úgy látszik nem születtem szartúrónak.
Innen üzenem az összes lopós-csalós alacsonyabb rendűnek, hogy a nyálamat is többre becsülöm, így le sem köpném őket, hozzájuk képest a nyálam nemes nedű.
Ágyesz bugyesz, Stirlitz többet nem politizál.

*

FRISSÍTÉS:
Most látom, h az előző bejegyzés is erről szólt.. :D Ez vicces, majd meditálok ezen egy kicsit, de több ilyet már tényleg nem írok, maximum ezeket frissítgetem majd..

FRISSÍTÉSEBB:
Rohadjanak meg! ..

26.09.2009 szombat

Mi legyen hát Stirlitzel, miután úgy öntött, nem kér többé a lopósok, tolvajok, turhák* nyújtotta röpke örömökből, mint a cirkusz, meg a hiábavaló vitázás? A csiri-bí, csiri-bá, itt csörög, öt csömör ott cserreg, erre viszem, hol szalad - és tényleg viszi.. Jogos a kérdés: mit tehet az ember, ha úgy dönt, többé nem néz televíziót, meg se rezzen politikai hírekre, és olyan helyen verte föl a tanyáját, hogy nem is érintik ilyenek.. Stirlitz felemelte a fejét a billentyűzetről, s a szemközti falra meredt. Gyalulatlan, durván nagyolt gerendákból volt az a fal, valami Cooper, vagy Karl May "durván ácsolt"-nak nevezte volna, mert életében nem volt fejsze a kezében. Kőfalak között nőtt föl, és kőfalak között írt kőfalak között élő embereknek. Nagyon is finoman voltak azok a gerendák ácsolva, nagyon is finoman. A sárga és vörös gerendák között száraz moha volt tömítésnek. Kitűnően megállt benne a rajzszeg, az Isten is arra biggyesztgette volna vázlatait.

Stirlitz visszanézett a billentyűzetre, és elolvasta, amit eddig írt. Mihez kezd az ember..? Mihez kezdene? Felfedezi a világot, és él. Valahonnan dohányt kotort elő, cigarettát sodort magának. - Sörnek is kell lennie még a kamrában - jutott eszébe. Kár, hogy a hülye kutya kiharapja a dobozt, most hozhatna egy konzervsört. A hülye kutya kettőt billentett a farkán. Hallgatózik is - állapította meg Stirlitz éppen úgy gondolatban, mint az előbbieket. A kutya sóhajtott. Kurvanagyot sóhajtott. Gyakorlatilag beszívta a szobában lévő levegőt a tüdejébe, majd kifújta. Ki akar menni - gondolta Stirlitz. Az egész nyarat itt szenvedte velem, mert bent hűvösebb van, mint kint, de most érzi az őszt a rohadék, és már menne.. A kutya sóhajtott. Stirlitz felállt, a kutya rémült, bűntudatos tekintetet meresztett rá. Mész a francba! - mondta Stirlitz és kitárta az ajtót, majd a másikat, a súlyosat is. A kutya kiviharzott, és vicsorogva körbeszáguldotta az udvart, röptiben megtépett pár bokrot, gazt, aztán visszaszáguldott az ajtóba. Nem is szuszogott. Takarodj! - közölte Stirlitz. A kutya fülig érő pofával kocogott be az erdőbe.. - boldog volt azt hiszem.

Stirlitz nyitva hagyta az ajtókat, és elment a kamrába. Volt sör, két ládával is, jófajta konzerv sör. Pont az kellett. Konzerv sör, konzerv kenyér, konzerv gondlatok (mert mi más a könyv, mint konzerv gondolat?). Szauna - jutott Stirlitz eszébe. - Konzerv meleg.

Kssszt! - monda a konzerv sör. Kiszabadítottuk a szellemet a palackból - léptette elő Stirlitz palackká a konzervdobozt. A második dobozt magával vitte a pajtába. Duff! - mondta a tuskó, amikor megkínálta a fejszével. Rövid, finn fejszét használt, szerette a minőségi, jól kitalált dolgokat. Duff! A fa száraz volt, jól hasadt, éppen csak, hogy oda kellett figyelni, hova csap az ember. Duff! Bejött a kutya, láthatóan azzal a szándékkal, hogy megszagolgatja a tuskót, amin Stirlitz fát hasogat. Mészapicsába.. - gondolta Stirlitz, Berlin egykori teniszbajnoka. Duff! - mondta a tuskó. Ez éppen ugyanaz a tuskó, amit már ötszázszor oldalbahugyoztál. A kutya oldalbahugyozta a tuskót. Elképesztő figura vagy, remélem tudod - mondta hangosan Stirlitz. Farok jobbra, farok balra, kivonulás. Duff! - mondta a tuskó..

Nincs csodálatosabb dolog a favágásnál. Ezt Stirlitz megint tapasztalta. Nincs felszabadítóbb dolog a favágásnál, és nincs nemesebb anyag a fánál - talán csak a levegő. Duff! - mondta a fa. A földi világban minden csak arra vár, hogy oxidálódjék - mondta Vonnegut, a nyugdíjas napközistanárnők írója egyszer régen valamikor. Pontosan tudta, miről beszél, mert sokáig kémiát tanult. Most még pontosabban tudja, ugyanis már elkezdett a teste is intenzíven oxidálódni már egy ideje. Ha még tud valamit, akkor sokkal többet tud, mint ezen a Földön bárki. Még Stirlitznél is többet tud, ugyanis ő, Stirlitz, mindig új testben ébred minden végzetes pillanat után.. Csak a végzetes pillanatokat ismeri, mint a tenyerét. A köztes időből semmire nem emlékszik, azt sem tudja megmondani, volt-e vakító fehér fény, vagy nem volt. Mi a.. - ez volt. Meg hűbazmeg! - ez volt. Duff! - mondta a fa. Reccs! Krscsraccs! Mogorva, csomós egyed volt ez a rönk. Milyen fa lehetett? - merengett Stirlitz. Duff! Duff-duff! Mondta a fa. Ezt minden valószínűség szerint valami gyümölcsöt jelentett. Alma? Az nem ilyen.. Duff és reccs: tüzifa.

*turha: finnül fölösleges

Apocalypse now

PolStop

Na jó, Stirlitz úgy döntött, ennek ezennel véget vet: nincs több politika. Itt elvágták, itt a vége. A Stirlitzblog nem egy ócska, hétköznapi szarrágóiskola, amit az ilyen emberek bepiszkíthatnak a jelenlétükkel, és nem is fog azzá válni. Ezekkel az arcokkal a különböző büntetésvégrehajtási intézetek tablóinak kellene telelennie, nem egy Stirlitzblognak. Semmi keresnivalójuk itt. Tessenek figyelmeztetni, ha megfeledkeznék magamról, és még egyszer egy ilyen mocsok felbukkanna itt. Remélem, nem fog előfordulni..

VÉGE

"Ahol felbukkannak, ott lopás esik"

"Metró: lopás. MÁV: lopás. Posta: lopás. Autópálya: lopás. BKV: lopás. Villamos művek: lopás. Margit híd: lopás. És ez itt, a hetedik kerület: lopás."

Külügy: lopás, lopás.

"Javíthatatlanok."

..de vajon büntethetetlenek is? Ez itt a kérdés.

Az idézetek innen.

Folytatás ITT:
"Sebes Péter, Hunvald ügyvédje is értetlenségét fejezte ki, a minisztériumnak tulajdonított megnyilatkozása miatt, mert szerinte az IRM nem törvényértelmező szerv. De - hangsúlyozta Sebes - abban az esetben, ha mégis a tárca álláspontja válna elfogadottá, a kifizetett fizetések akkor sem kerülhetnek bírói zár alá, hiszen azok a jövedelmek nem bűncselekmény gyanújával keletkeztek." - nem? Az, hogy a csaló újabb csalással vesz fel fizetést, miközben sitten ül, az valakinek nem csalás? A csalás, hűtlen kezelés nem bűncselekmény? Szépen nézünk ki.. Jöhet a Jobbik, de tényleg. Stirlitz értelmezése szerint még az is börtönbe való, aki kifizette ezeket a pénzeket, tudott a csalásról, de nem tett ellene, sőt pártolta, mint ez a szimpatikus pofa itten ni:

"Gergely József, alpolgármester a hétfői ülésen, ahol a fideszesek napirendre akarták tűzni a polgármester fizetésének ügyét, pofátlanságnak minősítette a javaslatot. Gergely akkor Deutsch Tamás példájára hivatkozott, aki annak ellenére felvette képviselői fizetését, hogy egy teljes évig nem ment az önkormányzat tájára. Az alpolgármester hétfőn azt állította, hogy a tövény szerint a képvselőtestület nem jogosult a honorárium megvonására, azt csak maga Hunvald tehetné meg."

Pofátlanságnak, tetszik érteni? Pofátlanságnak nevezte, h egy csalónak nem akarnak több pénzt adni, miután rájöttek, h lop. Ez neki a pofátlanság. Tessenek megnézni jól ezt az arcot.. Aztán mehet ez is oda a bűntársa mellé - szép kis arcképcsarnok lesz itten, szimpatikusnál szimpatikusabb disznókból..

A hazudós Molnár..

Ahogy azt már az elején meg lehetett mondani: "Stirlitz tudta, h soha nem fogja bizonyítani, soha nem tudja bizonyítani, egyszerűen rágalmaz és uszít a primitív bunkaja." Ez ennyi. Monnyon le. De nem fog lemondani, és nem fogja szégyellni magát, bele sem pirul sem ő, sem mindig igazat mondó pártja, ami soha nem hazudott. Országgyűlési képviselő.. teccikérteni? Ez.. aki a múlthéten macskakölkökkel töltötte kedvét a csűrben.. csűr? Csűrt ez nem látott még képeskönyvben sem.. Két macskakölök belebeepusztult tettébe, emiatt börtönben lenne a helye a Csaóti Jaóska mellett, hogy megtudja, milyen az, amikor agyonbasszák. A képen látható Molnár Oszkárról van szó kéremszépen, a kisállat dugogató országgyűlési képviselőről, akinek pír sem futja el az arcát miközben uszít és hazudik. Mentessége van arcpirulás alól is. Magyarul: silány, alja ember, méltó párja a fóti idiótának, meg a többi betegnek:

http://index.hu/belfold/2009/09/23/viszakozott_az_edelenyi_polgarmester/

"A pszichopata a többi embert tárgynak tekinti, akiket manipulálni és kihasználni kell, úgy, ahogy többségünk egy csavarhúzót vagy egy papírzsebkendőt használ. A szociopata gyakran agresszív, nem érez empátiát mások iránt (bár megjátszhatja), és nem érez szégyent vagy megbánást a visszaélései miatt. A szociopaták legnagyobb problémája, hogy nem tudják magukat különféle szerepekbe beleélni, mások helyébe képzelni. Ennek ellenére általában sikeresek, hiszen céljaikat keményen, sőt kíméletlenül megvalósítják. Egyidejűleg a szociopaták sima modorú, gyakran vonzó és spontán személyiségek, meggyőző beszélőkészséggel. Ám hamar elunják magukat, állandó szükségletük van különböző impulzusokra." [Forrás]

Hogy egy ilyen bejegyzés mennyire korrekt? Éppen annyira mint akiről szól: pontosan annyira és pontosan csak azzal a mércével.. Az Edelényieknek csak annyit lehet üzenni: nyitva a slicc, szökik a ménes..

És igen, ennek is meg van a visszahatása, mert mindennek meg kell lennie a visszahatásnak, az élet már csak ilyen. Furcsa módon ebben a cikkben mondták ki, mi lett a hatás, de persze senki nem arra figyelt, hanem valami egészen másra, a sorjára az elején, amit azért tettek oda, h karcoljon.. Ilyen primitíven olvasnak egyesek, ezt nem árt tudni, mielőtt az ember magyarul kezd szöveget fogalmazni. Angol nyelven kevésbé kell odafigyelni, vagy feltételezni, h csőbunkó fogja olvasni, magyarul ez természetes. Az igazság az, h valóban nem ártana egyfajta internet-tanfolyamot elvégeztetni az emberekkel, mielőtt kimerészkednek a hálóra, de ez ugye csak egy újabb alkalom lenne a lopásra ezeknek, meg az un. ellenfeleiknek, szal hagyjuk. Kezdetek kezdetétől fogva az ignorálás, meg a moderálás volt a két eszköz arra, h a teljesentaplókat távol tartsa az ember a dolgaitól a neten. Ma is ez a helyzet, nem kell idegeskedni, aki akarja, tisztán tarthatja digitális portáját.. Éppen ezért kell megtanulni, hogyan kell viselkedni a neten, mert az új eszközöket is azokra a "régi" etikai kódexekre fejlesztik. Nem kell pl csodálkozni, ha kidobálják az ember dolgait a Myspace-ről, hanem be kell határolni, mi is valójában az a Myspace: homokozó. Homokozóban nem rendez művészetes-meztelenkedős performance-t az ember, mert megtépik a feldühödött bioanyukák, és a nyakánál fogva hajítja ki az őr, aki aludni jár oda, és majdnem két méter, és van vagy 140kiló, és esténként vasbeton gerendákat fejel apró szilánkokra, h valamiképp boldoguljon a következő K-1 összecsapáson, mert a múltkor csúnyán elverték. Figyelmetlen volt.. A visszahatás itt olvasható:
"És a gyerekek elmentek.
Csak éppen nem haza. Otthagyták a hitvány pártot, és elmentek szépen tanulni, üzletelni, elmentek külhonba zömmel; az egyetemisták, a fiatalok, a műveltek, a nyelveket tudók elmentek mind." - Stirlitz ezt éppen így gondolta: a gyerekek elmentek, maradtak a Molnár Oszkárok, meg a többi hazudós, lopós élhetetlen, beteg nulla. A két párt azt gondolta, minek itt bármit is csinálni, a tankönyvekben meg vagyon írva, ha nincs másra szavazni, úgyis ránk fognak szavazni.. Csak ott tévedtek, h van kire szavazni, és az értelmes ember erre rá is jön magától: ott a Malév meg a Ryanair meg a többi. Rájuk is lehet szavazni, és utána nem kell egy levegőt szívni az ilyen molnároszkárokkal többé.
Nincs új a nap alatt..

Vasárnapi könnyed II.

Vasárnapi könnyed..

Ho-ho-hó, és ha-ha-haa.. - széles mosolyt kérek!

Thatcher_gorbacsovtól_várta,_hogy_megakadályozza_a_német_újraegyesülést/
[Times/Index]

...

http://index.hu/tech/szoftver/2009/09/14/az_ibm_megtiltotta_a_microsoft_office_hasznalatat/

Született náci-e a magyar?

Gondolkozzunk el ezen egy kicsit, ha már ilyeneket kell hallania az embernek, h pl. étel csak a paprikás (hígítva gulyás, tűzön feledve pörkölt), aki nem eszi, az zsidó. Ha tejfölöz, tót. Tegye fel a kezét, akinek nem ismerős.. A cigánynak mindegy, az úgyis a dögkútból zabál. A digó macskát zabál és büdös, a francia csigát zabál és büdös, a német az káposztát zabál és büdös, az angol össze-vissza zabál mindent, ezért büdös, mindenki, aki nem paprikást zabál büdös. Nos, a magyarokon kívül ilyen mennyiségben valóban senki nem zabál törtpaprikát szalonnával és törtpaprikával meg szalonnával, ez igaz. Tehát az emberiség 99,9%-a zsidó, a maradék meg cigány és büdös. Aztán van kb. négyszázezer magyar, ők vívják hősi harcukat önmaguk képviseletében.. ácsi.. - nem is így van ez.. egy pillanat.. tízmillió nevében vívják harcukat! Ja, így volt ez, tízmillió az, nem négyszázezer. Négyszázezernél cigány is több van Magyarországon, tízmillió nevében vívnak hát, ám a tízmillió túl ergya, semhogy ezt megértse, mert csupa zsidó, meg cigány, meg tót, meg büdös, meg deviáns, meg drogos, meg a magyarok istenében sem hisz, aki néha pogány, néha katolikus, de leginkább olyan, amilyennek ők mondják, akarják. Ha szigorúan vesszük, akkor öt-, hatezer normális magyar van, de jövőre lesz talán négyszázharminc ezer szavazó is akár, ezek már félig normálisok, csak lélekben ingatagok, mint az asszony.. Mondjuk ez is alatta van a cigányok számának, de az ilyenből elég két tucat százezer ellen!

"Egy esetleges hatalomátvételkor, amikor szükség lesz új rendfenntartó fegyveres erők felállítására, ugyancsak hasznos lehet a Gárda, a visszaállítandó csendőrség tagjai közülük kerülhetnének ki. Ne feledjük, hogy hatalomátvételkor a gyenge jellemek tömegei fognak látszólag átállni a mi oldalunkra, s akkor már nagyon nehéz lesz a megfelelő gondolkodású, igaz hazafiakat kiválasztani. - Forrás"

"Toroczkai László brigadéros, 200.. óta a Párt tagja. Jellemzéséből:
Igaz magyar. Jelleme szilárd, méltó őseinkhez. Szolgálati kötelességét kifogástalanul teljesíti. Munkatársaival igazságos, barátságos. Sportol. Magyarország ellenségeivel szemben könyörtelen. Nőtlen. Kompromittáló kapcsolatai nincsenek. Viseli a nemzeti jelképeket, a Gárda és saját kitüntetéseit is.."

Volt már olyan is, aki tizenötmilliót kerített hirtelen, tizenötmilliót, akinek a nevében beszélt. Kár, hogy ezek közül hétszázezernél több őt sem hatalmazta fel erre, ám ez persze nem zavarta abban, h beszéljen: sutty felkapta a koronát, és futott vele egy touchdown-t, minden magyarok, de még a magyarok istenének nevében is, esküszöm, könnybe lábadt tőle az ember szeme. Nemsokára ismét ő jön a kormányon, a megtestesült küldetés és hivatástudat nyolc év után ismét fennen lángolhat. A come back-hez kétharmadot akart, de sajnos a hazudós frkó végre megfogadta a jótanácsot, és a háttérbe vonult, kicsit teret adva leendő kétharmadosunknak is a szereplésre. Itt úszott el a kétharmad.. Csupán szót kell adni a fideszes képviselőknek, h elússzon a párt népszerűsége. Sőt Stirlitz tudta, elég szót adni bármely magyar politikusnak, h elússzon a népszerűség.

Itt van ez a csávó például: országgyűlési képviselő. Aszondja, "majd a börtönben megtudja.." Tessék? Miért nem ő tudja meg a börtönben? Honnan veszi ez a Molnár Oszkár, akiről Stirlitz mellesleg biztos forrásból, szerinte szavahihető emberektől hallotta, h kiskorú lányokkal, és fiúkkal, birkákkal, csirkékkel, stb. egyaránt szereti kedvét tölteni, h a másik kerül börtönbe a Csóti Jóska mellé, és nem ő? Két dolgot állított, mindkét dolgot úgy, "majd bizonyítom".. - Stirlitz tudta, h soha nem fogja bizonyítani, soha nem tudja bizonyítani, egyszerűen rágalmaz és uszít a primitív bunkaja. Ez a fidesz országgyűlési képviselője, meg pógármester. Mit lehet erre mondani? Az a közösség, aminek ilyenek a pógármesterei, meg ilyeneket űttet a parlamentjibe, éppen azt kapja, amit érdemel, éppen azt. Semmivel sem többet, vagy kevesebbet, de ettől ez még nem náci, csak bunkó.

Született náci-e hát a magyar? Persze, hogy nem az. Stirlitz tudta, h nem az. Az viszont igaz, h a frusztrált, gyenge ember könnyen a másik ember kirablásában, elnyomásában, a gyengébb megalázásában keresi a megváltást, tudja ezt minden katona, börtönőr, és volt rab, de tudja az is akit vert az apja, vagy az anyja. Az is igaz, az elvadut söpredék jellemzően hangosabb, mint a frusztrációktól kevésbé hajtott, önmagában egyensúlyban lévő ember. Igaz, h Magyarország sorsa hányatott, h Magyarországon az un. elit mindig is a többi magyar zsírján élt és abból dáridózott, és szarba se vette a másik magyart, parasztot, munkást, cselédet, mert Magyarország kőolaja az emberi izzadság, ez mind egy szóig igaz. Igaz az is, h a kétkezi munkának felénk hagyományosan csak a kétkezi emberek között volt böcsülete. Márai idejében még mérnöknek sem ment úriember, mert annak is kenyőzsír meg gyár szaga vótt, ügyvéd maximum, vagy pap, ha már szégyenére nem örökölt valaki annyit, h megéljen belőle.. Ez is mind igaz. Ettől azonban még nem született nácik a magyarok, csak csupán az időben kicsit hátrébb járnak, mint a világ legfejlettebb része - úgy ötven-hetven évvel.

Ezek viszont nácik:
"A jövő egyébként is az összetartó, képzett közösségeké, hiszen a most ismert civilizáció, s maga a sötét világrend is az összeomlás szélén áll. Rajtunk múlik, hogy túléljük-e majd ezt az összeomlást." - Ugyanis éppen azt az idegen propagandát szajkózzák, amit a nemzetiszocializmus, a csürhe "szocializmusa" talált fel még a múlt században, és amihez volt már "szerencséje" az európai embernek. Amit hirdetnek, ahogyan hirdetik, ahogy öltöznek, ahogy beszélnek, az mind magyartalan, behozott szektás cucc, egy idegen, eltanult eszmerendszer sablonjai, ami egyszerre ébred minden gettósodó területén a világnak. Igen, léteznek kínai bőrfejűek, Szlovákiában már a kormányban is bent vannak, Lengyelországban is ott sündörögnek a hatalom körül és most a válságból még több erőt kapnak, aztán lassan nálunk is ismét bejutnak a parlamentbe - úgy hiányoztak már.. A nyomor soha nem vezet demokratikus átalakításokhoz, tolvajok közt nem számít a formaruha, az ember pedig a végtelenségig képes nézni más emberek szenvedéseit.

"Morvai Krisztina 200.. óta tagja a Pártnak. Jellemzéséből:
Igaz magyar. Jelleme szilárd, méltó őseinkhez. Munkatársaival igazságos, barátságos. Sportol. Magyarország ellenségeivel szemben könyörtelen. Férjezett. Kompromittáló kapcsolatai nincsenek. Viseli a nemzeti jelképeket, és a Gárda kitüntetéseit.."

Tehát nem lenne jogos azt állítani, hogy a magyar ember született náci, fasiszta vagy fajgyűlölő lenne. Stirlitz egy ismerőse, aki 25 évet élt Budapesten, vagy inkább mondjuk azt, Magyarországon, úgy fogalmazott: "a magyaroknak nem kell vasfüggöny, a magyarokban benne van a vasfüggöny" - talán éppen ez volt az egyik titka a fennmaradásnak, mert a törtpaprikás szalonna törtpaprikával és szalonnával csak Amerika felfedezése után válhatott megtartó erővé, lévén korábban nem tudtunk a törtpaprika létezéséről. Persze ez a legtöbb ma élő kultúrára többé-kevésbé igaz - mármint a beépített vasfüggöny, a törtpaprika nemzet alkotó és megtartó szerepe nem -, és Stirlitz ismerőse sem élt volna annyit Magyarországon, ha nem szerette volna: igazi költöző ember volt, ott telepedett meg, ahol jól érezte magát.

A nemzetiszocializmusról tehát éppen azt lehet elmondani, mint a bűnözés esetében is: a rossz anyagi lét, alacsony műveltséghez, magasabb bűnözési rátához, gyűlölködéshez, idegengyűlölethez vezet - minden esetben. A magyarság pedig jellemzően rosszabbul él, mint az átlag Nyugat-Európai, vagy Észak-Amerikai un. civilizált ember. A szegényebb, de már némileg "civilizált" területeken éppen úgy megjelenik a gyűlölet radikálszocialista formája, mint Magyarországon, tehát hiba lenne azt állítani, hogy a magyarok született fasiszták lennének. A körülmények teszik őket azzá, nevezhetnénk megélhetési nácinak is őket. A rendszerváltás óta nem csak az átlagműveltség, de egyes rétegek életszínvonala is nagyot esett, a magyarokat teljesen védtelenül érte a nyugati kultúra marketingje, valamint az olyan kellemetlen dolgok, mint a tartós munkanélküliség, vagy egy szarfaszú senki főnök hatalmaskodása a munkahelyen. Azt képzeltük, ezt el lehet kerülni, ez deviancia a rendszerben, amit nem kötelező átvenni. Ma már kezdjük sejteni, hogy vele jár.

"Vona Gábor nemzetmentő, 199.. óta a Párt tagja. Jellemzéséből:
Igaz magyar. Jelleme szilárd, méltó őseinkhez. Szolgálati kötelességét kifogástalanul teljesíti. Munkatársaival igazságos, barátságos. Sportol. Magyarország ellenségeivel szemben könyörtelen. Nőtlen. Kompromittáló kapcsolatai nincsenek. Viseli a nemzeti jelképeket, a Gárda és saját kitüntetéseit.."

Igen, joggal várja a kedves olvasó, ilyenkor szokás megjegyezni, h "tisztelet a kivételnek", és ez a kivétel nagyjából hatvan százalékra tehető a magyarság körében. Nemszavazataikkal ők is szavaznak, ám a törvények tradicionálisan úgy vannak mifelénk belőve, hogy nem hatvan, de hetven százalék véleményét se vegye figyelembe az önmagát elitnek nevező és képzelő kevés, aki a parlamentben ücsörög, és büszkén lopja, amit ér, mert a lopott holminak nincsen kenyőzsír szaga.

Összességében tehát Stirlitz azt mondta, nem örökletes nácik a magyarok, a nemzetiszocializmus betegség, ami nem örökletes, de fertőző. Sok szellőztetéssel, kézmosással, egészséges, vitamindús táplálkozással meg lehet előzni a fertőzést, ha viszont elkapta valaki, azt el kell különíteni, és megvárni, míg a láz megteszi a magáét. Hogy Magyarország mennyire fertőzött, az majd kiderül. Mostanában úgy tűnik, eléggé, de szurkoljunk neki, h kiheveri, elég erős és, képes felvenni a harcot a betegséggel. A XXI. sz. társadalmaiban általánosan jelen van ez a fertőzés éppen úgy, ahogy a herpesz is jelen van mindenkiben, aki egyszer megkapta, egyszerűen csak nem tud aktivizálódni míg elég erős a szervezet. Jellemzően a herpesz vírus is akkor aktivizálódik, amikor súlyos lázon, betegségen esik át az ember. Na ilyenek a nácik is..

*

"Véget ért a második világháború -
én meg ott álltam fényes délben, a
Times Squere kellős közepén, mellemen
a Bíbor Szív érdeméremmel."

ELIOT ROSEWATER
a Rosewater Alapítvnány elnöke

...

"Eliot semmi mást nem vásárolt neki, csak egy olcsó gramofont meg egy német nyelvleckés lemezsorozatot. Ewald nagyon szeretett volna megtanulni németül, de mindig túl izgatott és túl dühös volt ehhez.
Eliot Ewald nevére sem emlékezett, és már-már elment mellette anélkül, hogy meglátta volna. Ewald baljós kis leprabódéját könnyű volt nem észrevenni egy nagy civilizáció romjai közt.
- Heil Hitler - károgta Ewald.
Eliot megállt, jóindulatúan odanézett, ahonnan az üdvözlés elhangzott. Ewald bódéját az Amerikai Figyelő példányainak függönye vette körül. A függöny mintha pöttyös lett volna. A pöttyök Randy Heraldnak, a címlapon látható lánynak a köldökéből formálódtak, a lány egyre csak azt a férfit kereste, aki megajándékozná egy bébivel, egy jövendő zsenivel.
- Heil Hitler - mondta megint Ewald. A függönyt nem húzta szét.
- Magának is, uram - mondta Eliot mosolyogva. - A viszontlátásra. "

Kurt Vonnegut - Áldja meg az Isten, Mr. Rosewater

Civilizáció I.

Humanizmus II.

A Birodalom visszavág

Íme egy korszak vége. Távolról sem olyan romantikus, mint a film, de annál azért Stirlitz szerint jelentősebb, mint hogy majd tíz év múlva valaki elkészítse a digi-muppetshow-s folytatását háromszáz részben. Stirlitz bizonyára már említette korábban is, h minden felfedezésnek nagyjából azonos a menete: valaki észreveszi, valakik észreveszik, hogy észrevettek valamit, jönnek az úttörők, kikiáltják a Vonnegut által annyit emlegetett Örök Szabadság Köztársaságát, és jönnek a szabadságvágyó emberek, velük pár kereskedő, a kereskedők nyomában bankok, a bankokkal katonák, és rendőrök meg adóellenőrök. És mire ide jut a honfoglalás, a szabadság szempontjából egy kalap szart nem ér többé az egész.. Stirlitz tudott egy titkot, amit a Pillangó nevű könyvben olvasott: ha megtaláltad a paradicsomot, ne áruld el senkinek. Ez a titok annyira nyílt titok volt, h tudta már jóval korábban is, jóval több ember is. A PirateBay, nem véletlen utalás a Bounty és legénysége sorsára. Amerika "fölfedezése" üzletnek lett nagyszerű, az emberiség szempontjából azonban csak annyit jelent, megint lehet keresni a helyet, ahol szabad lehetsz. Körbe értünk a Földön.

1990 körül felfedezték az internetet, a szellem világát. Az emberiség összedugta a fejét, h létrehozza a zsenit. Hogy mennyire durva az, h az internetet 2009-re hatalmába kerítette a tőke, arra majd rájöttök. Ma ezt le lehet mérni pl az index színvonalán, de minek? Kell valakinek egy diploma? Ezektől? Szerintetek adna olyan valaki diplomát, akinek a tanszékét ugyanaz pénzeli, aki egyben az index tulajdonosa is? Persze, biztosan.. Ez már csak így szokott lenni. A világ telis-tele van olyan emberekkel, és angyalokkal, akiknek egyetlen szórakozása önmaguk tökönrugdalása. Mit gondoltok, miért erőltetik a nyolcórás munkaidőt? Mert biztosan kell: így ugranak magasra, ahol golyón sarkalhatják magukat. Miért nem lehet kevesebb munkanélküli úgy, h csupán négy-hat órát dolgozik egy ember naponta? Van ennek gazdasági oka? Stirlitz tudta, hogy nincsen. Egyéb ok akad. Bizonyos körök nem szeretnék, ha túl sok ideje lenne az embereknek. Ők úgy gondolják, legalább nyolc órát kell egy embernek futószalag mellett állnia, ahhoz, h rendes állampolgár legyen. Akinek túl sok ideje van, az mindenfélén gondolkodik, abból soha nem lesz rendes állampolgár. Kitalál különböző dolgokat teljesen a saját fejéből. Magának vetít, tojik a hivatalos műsorra - hujj-hujj! Kineveti az állami megmondókat. Megkérdezi, miért keres az egyik ember százezerszer, milliószor annyit, mint a másik? Annyival többet ér egy Paris Hilton a közösség számára? Legyen. De mire van akkor a másik ember? Hogy fogyasszon, és motorja legyen a gazdaságnak? Legyen massza, legyen kin gyakorolnia az orvosoknak? Ezért éljen tovább, és ezért szokjon le a dohányzásról? Kellenek a tesztekre az egyedek? Érdekes kérdések ezek, és ma éppen olyan időszerűek, mit amikor először megfogalmazódtak valamikor két-három ezer évvel ezelőtt.

A futószalag mellett nem jut ilyesmi az ember eszébe. Azt képzeltétek, ezek a dolgok elmúltak? Milyen meszkát toltatok fiúk-lányok? Ezek a dolgok éppen így voltak nagyjából ötezer évvel ezelőtt is.. Gyerekek, szopatnak benneteket, de rendesen! Semmi nem indokolja, hogy így legyen, egyetlen szőrszálatoknak nem érdeke ez. Nem a ti érdeketek. A mátrix létezik, és ti valóban zsebtelepek, biomassza vagytok, akiket születésüktől fogva az elhullottak levével etetnek. Ez van: ez a valóság, a művelt embernek pedig ezért megy el a kedve a szaporodástól, mert előbb-utóbb közölnie kéne az utódaival, h nincsen télapó, sem jézuska, zsebtelepek vannak csupán, biomassza.

Kit érdekel ez? Stirlitzet nem. Stirlitznek más gondjai vannak. Például Tatjana a boltban. Gondoljátok, nem lehetne megoldani Stirlitz ellátását Tatja nélkül? Meg lehetne oldani. De akkor ki baszogatná Stirlitzet? És mit csinálna a szuperügynök, ha nem baszogatná senki? Miben törné a fejét? Nos, abban biztosak lehettek, hogy nem abban, amin a 007 gondolkodik.. Esetleg meg kéne öletni. Ami azt illeti, már többször megtették. Sajnos van ez az izé, h amint meghal, egyből reinkarnálódik, és ez elég kellemetlen dolog. Több Ivan Ivanovicsot túl élt már ez a Stirlitz gyerek. Ezt nehéz beleszámítani a stratégiákba. A legtöbb Stepan Szemjonovics, csupán saját haláláig tud gondolkodni. Ezek azt képzelik, ezzel mindenki így van.

De ez most mellékvágány, ami sokkalta fontosabb, az az, h kitaláljuk valahogy a folytatást, mert a Birodalom visszavágott. Ha most nézünk a jövőbe, sajnos a Mona Lisa overdrive képei villannak be s nem valami romantikus muppetshow jelent a jövőből.. Tényleg kötelező, h mindig a negatív utópiák valósuljanak meg?

Humanizmus

http://dudenbuch.blog.hu/2009/09/07/humanizmus_1
Ójeee, helyben vagyunk! Szóval Stirlitz mindig is csodálkozott, miképp lehet nekimenni a humanizmusnak, azon túl, h kissé divatos, és "alternatív" nézőpont, több ismerőse használta meghökkentésre, ám ezt Stirlitz általában felszínes, vagy következetlen érvelésnek tartotta, sokkal inkább játéknak, mint komoly beszédnek. Az egyszeregy szerint, ha magadnak nem akarsz szelektációt (evolúciót), munkatábort, golyót a holomloklebenyedbe, akkor ugye nem akarsz másnak sem. Mert amit másnak akarsz, azt magadnak is akarod. Nagyon nehéz megmagyarázni, miért történhetne meg vele, és veled meg nem. Persze az ember ez alól a törvény alól mindig is megpróbált kibújni, ma is megpróbál kibújni, és ki is bújik, csak mintha erről nem venne tudomást.

A Föld lakosságának ugyanis több mint fele él olyan körülmények között, amit nem kívánnál magadnak, amilyen körülmények között Te nem akarnál élni. A Föld lakosságának ellátása jelen technikai tudásunkkal, simán megoldható lenne, nem azért élnek úgy azok az emberek, mert ez indokolt lenne, egyszerűen csak így van, és mivel messze vannak, szarunk rá - szarunk rájuk. Ami azt illeti az ember még arra is képes, h szarjon rá ha közel is van, sőt Stirlitz még arra is tudott példát, h leszarták, pedig a családban volt. Az emberiség biztosítani tudná a viszonylagos jólétet kb. 12-14 milliárd ember számára, ami a jelenlegi populáció majdnem duplája. Természetesen nem kell, hogy 12-14 milliárd ember éljen a Földön. Egy párnak mondjuk két gyerek szerintem elég. Stirlitz szerint erre nincs nagyon mit mondani, mert a józan ész, az egyszeregy ezt mondja. Borzasztó nehéz értelmes érveket találni, miért ne ez lenne a normális. Egyszerűen csak képtelenek vagyunk normálisan viselkedni. Ettől van, hogy a Föld lakosságénak egyharmada éhezik, legalább ugyanennyi hajléktalan, ki sem tudom számolni, mennyi dolgozik "keményen", és bassza el az életét teljesen értelmetlen dolgokra, mint mondjuk kurva nagy raktárakban, halakat válogat és rángat egész nap, hétről hétre, éveken át. Aki csinált már ilyet, az tudja, mennyire lélekölő és értelmetlen dolog az ilyesmi, simán meg lehetne oldani máshogy is, pl a gyárból eleve osztályozva indulna a termék, és nem a raktárba, hanem a megrendelések alapján egyenest a boltba. Most is vonalkódozva van minden gond nélkül megoldható lenne, h emberi kéz hozzá ne érjen. Na ekkor megszűnne pár munkahely, de mondjuk le lehetne csökkenteni a munkaidőt 4-6 órára, egyből lenne egy csomó munkahely - sokkal több.

Élet és korszakok

"Ismereteink szerint az ember élete meghatározott hosszúságú szakaszokra tagolódik. Minden szakasz lezárultával az ember megújhodik, és gondolkodása is megváltozik. Azt mondják, hogy egy ilyen szakasz ötvenöt hónapig tart. Mások úgy tartják, hogy minden szakasz időtartama öt év és hét hónap. De azok vélekednek így, akik mindenben bizonyosságot akarnak, bár a világon semmi sem biztos. Az emberek különbözők, és az emberi élet egyes szakaszai is különböző hosszúságúak. Ahogyan mindegy, hogy a cserépkorsót a kavicsokkal a megboldogult fejéhez, a lábához vagy a padozatra rakják az áldozati ajándékok közé, ugyanúgy hiábavaló a korsóban lévő kavicsok számából kiszámítani az ember természetes életkorát, éveinek és hónapjainak a számát. Az egyik szakasz tartama lehet három év és két hónap, a másiké viszont akár tíz év is.

De az emberek túlnyomó többsége sohasem hajol le, hogy kavicsot vegyen fel a földről, és megőrizze, mint élete valamelyik időszaka befejeződésének és egy új időszak kezdetének a jelét. Ezért megbocsáthatatlan, ha a rokonság gyűjt össze a korsóba egy halom kerek kavicsot, az elhunyt éveivel és hónapjaival számolva ezek mennyiségét. Ebben az esetben a kavicsok az ember életkorát mutatják, de semmi egyebet nem mondanak el róla. Az emberek szokásos életét élte, és beérte ennyivel.

Tu-tup-ti-dub..

..bocs..
*

Cigányokra támadtak Verőcén.. Nem.

Kedves index/mti!
(mert ennek a cikknek persze megint nincs gazdája..)

A fenti címmel sikerült megjelentetni egy újabb.. khm.. cikket, amiből aztán a következők derülnek ki: "egy helybéli lakos kérésére sietett a helyszínre, ahol az út közepén egy mintegy 15 tagú, karókkal felfegyverkezett csoport verekedett nyolc, a szigeti fesztiválra igyekvő fiatallal". Ez a tény, amit tudunk. Legyenek már oly kedvesek és magyarázzák el, hogyan lesz ebből "Cigányokra támadtak Verőcén", mi? Hogyan?

"... közbelépése eredményeként a szigetlakók elszaladtak, ám egyiküket, aki a földön feküdt, három helybéli csákánynyelekkel tovább ütlegelte" - eltörtek a karók, vagy mi? Alakot váltottak? Átlényegültek? És akkor most cigánybál van a szigeten? Mert hogy "cigányokra támadtak" ugye, ez a cím. Mit lehet erre mondani? Hülye, gyötrelmes fos, ismét.. És mivel szándékosság nyilvánvaló: ordas hülye.

"... a viszályt a politikusok gerjesztik" - meg az index/mti, aki ezt a szemetet leírta, publikálta, kitette a címlapra, mellékelte a következő "kapcsolódó" cikkeket: * Harmadszor használták ugyanazt a sörétes puskát, * Lövöldözés Kislétán: egy halott, egy sérült, * Berúgták az ajtót és lőttek, * Sólyom Bajnaitól kér tájékoztatást Kisléta ügyében, * FBI-ügynökök jártak Budapesten, * Két-három embert keresnek, Tatárszentgyörgy miatt, * Erős rendőri jelenléttel zajlott a nagycsécsi virrasztás, * Újabb tűzeset Tatárszentgyörgyön, * Agyonlőtték apát és fiát Tatárszentgyörgyön, * Bosszúhadjárattól tartanak Tatárszentgyörgyön..

..az ilyen tudja mit csinál, sőt talán éppenséggel pártpénzen (adómentesen) teszi, hiszen a pénznek nincs szaga. Pénz meg van, hiszen húsz év alatt loptak eleget, meg loptak előtte is majd' 60 évig. De, h kinek a megrendelésére született ez a cikk, azt valójában nem tudjuk, csak sejthetjük abból, kinek áll az ilyen jellegű uszítás érdekében: akik soha nem mondanak le, azoknak. Akiknek semekkora hiba nem elég ok a lemondásra, a felelősség vállalásra, azoknak. Az is lehet, ez az okoskodás csupán annyira igaz, mint a cikk címe, és a cikk valójában nem is az msz(m)p adómentesen fizetett hirdetése. Azt, h gerjesztik, azt viszont megtudtuk. Mit lehet erre mondani? A tehetségtelenség, pitiánerség és emberi silányság még mindig etalon az indexnél, ami nem is titkolt tudatossággal mossa össze az újságírást a hazudozással.

Segget kell nyalni a Roosevelt téren

http://index.hu/tudomany/2009/07/12/te_mi_leszel_ha_nagy_leszel/ - link, link, itt csilingel, pedig már majdnem elfelejtettük.. ha ezt most ki kéne keresnem az indexen.. szerintem nem sikerülne. Na így lesz egy dolog máról holnapra semmi, így lesz minden nagy igazságból semmi, így lesz egy nagy kefélésből még emlék se'.. - vagy inkább ez:

*

Na ja, nem véletlenül mondogatja Stirlitz időtlen idők óta: a jó házassághoz nem pap kell, hanem jó ügyvéd.. Papra a halottnak van szüksége.

Re: El lehet menni Budapestről..

A több ezer éves hagyomány és a logika szerint is úgy megy a dolog, h a City - vagyis az üzleti-, mulató-, stb. negyed a város közepén van, ahová kintről viszonylag könnyen bejut az ember. Oslóban pl. zónákra osztották a várost, és befelé egyre tovább lehetnek nyitva a kocsmák. A körkörösen egyre kijjebb lévő negyedekben már 10kor be kell zárni, míg egészen a központban hajnali 4ig is lehet veretni. Az utcán való alkohol-, haska-, mariska-, Mariska-, és drogfogyasztás, dajdajozás a rendőrségre tartozik: pontos előírásaik vannak, mikor visznek be. És igen, reggel 4től (mikoron te éppen hazafelé tántorogsz, mert már annyira zsibbadt a képed, h taxit esélyed sincs rendelni) nyalják a gépek a belvárost, tehát hétre kb. tiszta, és nett, mintha este semmi nem történt volna.

A budapesti belváros hangulatához hozzátartozik a gangokon és világítóudvarokon át létrejövő igen kitűnő térerő, ami mobiltelefon nélkül is tökéletes kapcsolatot biztosít a szomszédok részire. Ettől aztán mindenki pontosan tájékozott a szomszéd emésztésének, alváz- és alvászavarainak, elmebajának, kedvenc tévéműsorának tekintetében, ám az ember ezzel tisztában van, és ennek megfelelően igyexik szabályozni a hangerejét. A szomszédokkal kapcs. tájékozottság elmélyíthető, ha az ember lemegy a kapuval pont szemben található kiskocsmába, ahol két deci savanyú, vagy édes mellett meg is tárgyalhatja ezeket a dolgokat a szomszéddal, de egyéb lakóközösségi dolgokat is meg lehet ott beszélni: túl sok a betörés, vki állandóan odaszarik a postaládákhoz, megint szétcseszték a kapuzárat, szereljünk-e be mozgásérzékelős kamerát a lépcsőházba, stb. (nem lesz kamera, mert a többi szomszéd ergya maradi bunkó - fogalmazzák ki a szemközti kiskocsmában a lényeget, mire az ember bólint és beszereli a kamerát mozgásérzékelővel a saját előszobájába, ám ettől még kerülgetheti a szart a postaládáknál) Stirlitz, amíg ott lakott, szigorúan csak az ilyen jellegű beszélgetésekhez használta ezt a kocsmát, a haverokkal való komolyabb műveletek szinte kizárólag távolabb lévő üzemegységekben történtek. Hála Budapest igen gazdag kocsmafelhozatalának szinte minden célra, bajra, igényre található vendéglátóipari üzemegység és egy rendes pesti ember ezeket ismeri is, ki is próbálta már jó részüket, tehát gyakorlatilag nappali helyett használja őket attól függően, milyen a hangulata, mire van szüksége. Éppen ezért nem is tartom jó ötletnek állandóan ugyanabba a kocsmába járni, mert ha az ember mindig ugyanazokat a falakat szeretné nézegetni, akkor lényegben otthon is maradhat, és föl is hívhatja magához a haverokat..

Budapest kocsmái roppant változatosak, igazi gyöngyszemeket lehet találni ma is, pedig a piacgazdaság (főleg a mifelénk dívó bajuszpödrős, ki-ha-én-nem-es, akkor-inkább-a-szomszédé-is formájú változata) elég gyilkos közeg a pesti kiskocsmák, és kifőzdék számára. Persze nem mondom el hol találhatók ezek a gyöngyszemek, mindenkinek meghagyom az élményt, h maga fedezze föl őket, mert nagyvárosról lévén szó, pillanatok alatt megtelnének a helyek, melyeknek egyik lényege, h nincs zsufi. Ez szintén jellemző a városi életformára. Néha úgy tűnik, az új lakók (noobs) számára rövid kurzust kéne tartani: Városban élni címmel.. Ám ugyanezt a kurzust el kéne végeztetni az önkormányzati képviselőkkel is, majd vizsgáztatni őket, h egyáltalán alapfogalmuk legyen arról, mi is a városi, belvárosi lét története, funkciója, normái, valamint mi a szerepe ebben az önkormányzatnak. Mert lenne. Ebből a mostani balhéból viszont ismét világosan kiderült, h fogalmuk nincs róla: abban a meggyőződésben vannak, h ez csupán egy bőségesen jövedelmező pozíció. Pedig nem az, egészen más szerepe van ennek a pozíciónak a város/kerület/közösség életében, és a hozzá nem értés komoly károkat okoz az emberek életminőségében, amint a mellékelt példa is mutatja, és amiért persze felelősségre kell vonni a felelőtlen döntéshozókat. Bizony, hogy felelősségre kéne vonni őket. De hát nem lehet. Így valóban marad a megszokni, vagy megszökni - Stirlitz megszökött. Sokan megszöktek, nagyon sokan, és meglehetősen érdekes emberek érkeztek a helyükre. Kolbászt darálnak a teakonyhában, meg ilyesmi.. Nem olyan régen mesélte egy ismerőse, hogy a lépcsőházban, ahol csupa polgár élt egykoron (1990 előtt), ma kóbászt tőtenek a tejakonyhában, meg ötliteres fazekakban rotyog a székelykáposzta, abálódik a szalonna. Nemsokára talán megjelennek majd a házak közé kifeszített madzagokon száradó gatyák, tangák, vietnami gumipapucsok strasszberakással, meg pasztellszín rózsadísszel, stb. Lesz hangulat, az biztos.. de ez a hangulat már nem az a hangulat. Az a Budapest már elköltözött. És h ez most jó, vagy rossz dolog? Kinek jó, kinek nem. Stirlitz egy ideje már semmi olyat nem tudott mondani, ami érdekelte volna abban a városban. El is költözött..

Nyugszik a pol.

Budapest-Nyíregy

Elképesztő, hogy egyes fafejek mire nem képesek, politikai divatokért - gondolta Stirlitz elsőre. Másodikra már egészen mást gondolt, de ezt majd később.. Van ez a "konzervatórium" nevű placc a neten, ahol, a név eredeti jelentésétől erősen eltérően, konzervgondolatokból igyekezek fiúkák szellemi táplálékot összeütni a népnek, de legalábbis egy csoportnak. Stirlitz-et sok minden zavarta ebben, hiszen füstölt sprotniból azért eléggé csak füstölt sprotnit lehet készíteni, maximum az változik, mennyi mustárt, majonézt, hagymát ad hozzá az ember, meg a köret, ám erre aztán vmi előkelősködő francia nevet ragasztani, knorr húslékockával nyakon reszelni, aszt kitálalni bifszteknek, az mégiscsak silány dolog, amire az ember felkapja a fejét.

Lám, letoltak a konzervkák mostan egy olyat, h csak a konzerv-Európa Európa, másik meg nem létezik, meg nem fog létezi, meg nincsen jövője egyáltalán, huh..! Da. Kijön egy adag szájkarate nagyjából azon a szinten, amikor arról születtek hosszú, rendkívül bonyolult előadások, miért tányér alakú Föld, és miért kell ezért Kopernikuszt, vagy Galileit, vagy Husz Jánost megégetni. Rendben van, jó elkötelezettnek lenni valami mellett, fasza dolog utálni az emosokat, és fasza dolog emosnak lenni is, de konzervkáknak mondjuk nem ártana a képesség, h elhelyezzék magukat a térképen, meg az időszalagon is. Ám evvel mindig is elég komoly problémái voltak azoknak, akik egyik, vagy másik dolog mellett elköteleződtek, és onnantól annak a dolognak az élharcosai lettek, élebb harcosok, mint bárki előttük. Lokálpatriótának lenni sem apró dolog, és hasznos is talán annak, akinek a legkomolyabb kirándulás a falu széli legelő, meg vissza. Stirlitz azt is el tudta fogadni, ha valaki már a Ferihegyen sírógörcsöt kapott a honvágytól, mert látott már ilyet, és volt szerencséje több olyan emberrel utazni, aki indulástól érkezésig kétpofára gyalázta a látottakat, majd hazatéréskor angyali örömmel szakadt be az első igazán ocsmány állapotú benzinkúti budiba, és arcán megváltott mosoly terült el.

Ám Közép-Európa Hegyeshalomnál véget ér. Közép-kelet-Európa fogalmát meg nem ismerik, csak a magyarok, egyéb helyeken nyelvbotlásnak vélik, és nagyvonalúan nem vesznek róla tudomást. De már eleve a "közép-kelet" is arra utal, h Kelet-Európa közepe, és nem Közép-Európa keleti széle. "A nagy humbugot mi hittük el.." - írta Ady 1909-ben száz évvel ezelőtt és szó szerint érvényesek a szavai ma is. - Nem tudom, hányan vették észre annak idején, mekkora poén volt Ady Endrét nyomni a legnagyobb magyar pénzre, amikor Ady-tól még egészen hülye ember is tud olyat idézni, amiért akkoriban is, ma is simán pofánver egy érzékeny hazafi. (Akkoriban, a hazafiak szürke uniformisban jártak, kék csíkkal a pantallójukon, tányérsapkában, és bajuszos volt mind.) - A nagy humbugnak semmi alapja nincsen ma sem. Amikor Las Vegasban Jari Hyttönen pókermeccset nyer, senki nem kezd óbégatni, h "Dia! Dia! Finlandia!", hanem a barátai, és szurkolói körbeugrálják, h igeeeen, Jari, megcsináltad!

Továbbá az Észak-Európai társadalmak eredendően nem konzervatívak, és nem is katolikusok, marha jól megvannak mindenféle katolicizmus nélkül, kb. állandó szinten áll a népesség, és a gazdaság is egy bizonyos rend szerint mocorog, ami egy tudatos tevékenység, építő-szépítő, életigenlő gondolkodás eredménye. Takarítják az utcákat, évtizedek óta a legmagasabb szintű közoktatással rendelkeznek, toleránsak, és igen keményen figyelnek rá, hogy erős legyen a szociális védőháló, ne legyenek lemaradó, kipotyogó csoportok, mert tudják, ez a szabadság kulcsa, a szabadság pedig a jövőé. Mivel ez errefelé eléggé tradicionális dolog, így a Szovjetunió összeomlása sem okozott akkora gondolati megrázkódtatást, mint egyéb helyeken, ahol a társadalmi igazságtalanságokkal szemben hagyományosan védtelenebb kultúrák élnek (jellemzően minél délebbre és keletebbre megyünk, annál inkább így van ez). Itt Északon meg sem fordult a fejekben, hogy esetleg olyan szintre kéne, vagy lehetne gyengíteni a szoc. védőhálót, h annak akár csak kis csoportok számára is tragikus következményei lennének. Meggyengítették, beszéltek is róla, nagy viták voltak erről miután az új évezred kezdete óta a hatékonyság lett a varázsszó, sőt a "hasznos", meg a "haszon". Ám végeredményben a megmaradt gyenge háló is erősebb, mint Németországban, vagy Angliában bármikor is volt. Örömmel jelenthetem, hogy létezik a háló, az emberek alapvetően emberpártiak, bár megy a szövegelés az adók, meg a négerek ellen, ám ez a szövegelés mindig is ment, sőt a nyolcvanas években állítólag elég durva is volt a "Finnország a finneké" vonal. Manapság Helsinki döbbenetesen európai nagyvárosnak tűnik színességével. A vonatokon, vagy áruházakban melózó színesbőrűeket nem éri számottevő támadás, egyszerűen csak megy a szöveg, mert két sör között valamiről kell beszélni. Oslo "bevándorló" negyede, az egyik legtutibb rész, ahol életemben jártam: egyetlen színes forgatag. Élni és élni hagyni. Annyira hétköznapi dolog, h színes a kalauz, vagy a pénztáros, h észre sem veszi az ember. Különben itt az olasz is négernek számít, és a berber étterem-tulajdonos semmiben nem különbözik a perzsa kebabostól, egyszerűen más a konyhája. Ezt a kérdést azonban nem illik a berber éttermes előtt feszegetni, mert ideges lesz a nigger arabok említésétől.. Azokra láthatóan haragszik.

A törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, adót is mindenki egyformán fizet, méghozzá nem keveset, de ettől még a vállalkozások működnek, és az itt született embereknek eszükbe nem jut végleg külföldre költözni, általában úgy gondolják, nyugdíjas éveiket, egy élet munkájának gyümölcsét itt akarják élvezni, és nem Madeirán. Ennél több beleszólása senkinek nincs senki életébe.

Természetesen Magyarországon kevesebb az elosztani való, mint errefelé, ugyanakkor a problémák egy része az elosztás kiegyensúlyozatlanságából származik (nem kell a másra kenni, kedves twa™művek). Ha a kevesebb megtermelt értéket egyenletesebben osztanák el, ha magán a termelésen, és nem a hatalom és befolyás megszerzésén, megőrzésén, s az ezen való extrém meggazdagodáson (a szerzésen) lenne a hangsúly, nem úgy nézne ki az ország, ahogy. Arról kéne beszélni, miért csupán annyit termel az ország, amennyit, és mi lenne a jobb piaci teljesítmény titka. Arról kéne beszélni, vajon az ország hogyan tudná megtartani és pótolni a valóban jó szakembereket, akiknek tényleg valós lehetőség a külföldi csúcscégeknél elérhető, jóval többet fizető állás, nem pedig erre hivatkozva csúcsfizetéseket kiosztani különböző hatalmi csoportok strómanjainak, majd hangosbeszélőkön keresztül bekenni szarral a kamerákat. Ám hallhatóan nem erről folyik a közbeszéd, hanem arról, h a cigányok, meg a zsidók szíjják az ország vérit. A bulvár, itt északon is gyorsan ivódik az emberekbe, ám az, h a paloták árnyékában termő, borzongással szemlélt gettókat, nyomort ide is importálják az annyira durva gondolat, h épeszű ember fejében errefelé meg sem fordul. Akinek extrém gazdagságra szottyan kedve, elérheti azt külföldön. Monaco kitűnő hely az ilyesmire, oda lehet költözni, ám aki itt akar élni, annak ki kell egyeznie az itteni adóhatósággal, ami kemény kör.

Hasonló dolog, azt állítani, Jézus nem volt baloldali. Aztán ugyanabban az írásban kijelenteni, h nem is létezett akkoriban bal oldal. Ez így igaz, ám jobb oldal sem létezett. Ezt az oldalasítást csak később találta ki valaki, akkoriban csupán annyi létezett, h az Úr azt mondta: estére a köpönyegét mindenkinek vissza add! Valaki visszaadta, a másik meg nem. Ezek miatt a másikok miatt aztán jöttek az asszírok, meg a babiloniak, meg jött mindenféle népség, sáska és háború, meg hányattatás, de mindig megmaradtak azok, akik nem voltak képesek visszaadni azt az átkozott köpenyt napnyugtakor, mert beteg, függő emberek, akiknek bőven elég indoknak, h úgy folytassák, ahogy előtte, h nem csak ők pusztultak el, hanem mindenki más is.

Jézus már azt mondta, add el mindened, és oszt szét a szegények között. Pont. Kétféle ember volt akkor is: az egyik megtette, a másik meg kimódolta, h keresztre feszítsék Jézust, aztán becsüccsent egy drágán díszített karszékbe, és közölte, h ez itten az Isten trónja, és kölcsönadta nekem, míg újra el nem látogat a Földre, adakozzatok hát istennek, én meg ellopom. Hogy ezt most jobb, vagy baloldaliságnak hívja valaki, az egyáltalán nem számít. Kifosztani a másikat bűn. Az előbb vázolt cselekedet pedig a legcinikusabb pogány istenkáromlás, ami létezik. Ezt nem lehet kimagyarázni sehogy sem. Aki ezt teszi az hiába tépi a száját, nem hisz semmiben, csak abban, h büntetlenül megteheti. A társadalom pedig, aminek vesztesei vannak, vesztes társadalom.

Azt szokták mantrázni, "megbűnhődte már.." Nem lehet előre megbűnhődni semmit, amit ma is elkövetünk nap mint nap, és kicsit sem szégyelljük magunkat miatta.

Nem kell jobb, vagy baloldalinak lenni, elég, ha az ember kiáll az eredeti értékek mellett, békén hagyja a másik embert, segít az elesetteken, nem ad kölcsönt uzsorára, nem lop, nem árt szándékkal a másiknak és kész. Itt általában egy rakás katolikus kipotyog, bár kétségtelen, akadnak olyan katkók is, akik bent maradnak. Aki azonban amellett kardoskodik, h az egyháznak bármilyen világi hatalma legyen, az nem. A világi dolgokban világi szerveknek kell dönteniük, méghozzá ellenőrizhető, felelősségre vonható szerveknek, semmiféle egyháznak nem lehet beleszólása semmiféle világi dologba. A különböző egyházak véleménye csupán saját híveik számára mérvadóak. Már az is számottevő eltérés ettől, ha a közös vagyonból az egyházak pénzt szakítanak, fogadnak el, ám ebben az esetben egyenlően kell részesednie a támogatásból minden egyháznak, de a legjobb, ha az állam egyáltalán nem avatkozik ilyen dolgokba, mert semmi köze hozzá. Ilyesmire pl. nem lehet költeni az ateisták adóiból, ha legalább ugyanilyen mértékben nem támogatjuk az ateistákat.. Az, h Magyarország katolikus ország, kb. négyszázezer ember véleménye, és Magyarország közel sem négyszázezer ember országa.

Roppant egyszerű dolgok ezek, és nem is nagyon lehet kétféle képen tolmácsolni őket.

Ezt gondolta Stirlitz elsőre, másodjára pedig azt, hogy Magyarország vagy megtanulja ezt, vagy megtanulja elfogadni, hogy nem komp többé, hanem móló az ázsiai parton, ahonnan rossz időben már nem is látni Európa halmait. Ekkor pedig megtörténik az, amitől sokan tartottak a bővítés előtt: Európa A és B osztályú Európára osztódik, ahogy az USA-ban is megvannak a gazdag és demokratikus államok, meg a "benzinkút" államok, amiken az ember nagy ritkán áthajt, esetleg tankol és hugyozik, aztán gyorsan otthagyja őket a porban fuldokolni, mert estére civilizációt szeretne magaköré, puha ágyat, zuhanyozót, és egy bárt, ahol bekaphat valamit.

Nagyjából 2004-ig a Magyarországra irányuló turizmus még egy laza, demokratikus országba való kirándulást jelentett, ahol kb. egyharmaddal olcsóbb minden (a cigi, az alkohol meg még többel..), mint otthon, lazák az emberek, és bár kicsit lopnak, de összességében nem veszélyesebb a hely, mint Spanyolország egyes részei, tehát bizonyos óvintézkedések mellett az elég jól ki lehet kapcsolódni. Manapság a Sziget, meg a Forma-1 idejére érkezik egy-egy hullám, ám ez kb. minden. Ezen a nyáron Stirlitz sem szándékozott Magyarországra menni, és semmi megrázkódtatót nem érzett ebben. Nem fogják meglopni, nem fogják átverni, nem fogják elküldeni a kurva anyjába. Ráadásul a gyerekeknek sem nagyon tudott mit mutatni ott, nem érdekelte őket a pörkölt, mert vegetáriánus mind a kettő, az uszi sem akkora élmény, mert nincsenek hozzászokva az ok nélküli lökdösődéshez, és mélységesen felháborítja őket, ha vki a hadnémmá' után nem adja vissza, amit elkért, ugyanis Stirlitz gyerekei végtelenül tisztelik a magántulajdont, az adott szót és a becsületet. Ennyi. Arizóna is biztosan jól elvan úgy, ahogy van, ott, ahol van.

Nem a konzervatív Európának van jövője, hanem a gazdaságilag erős Európának van előnye, amíg magához képes szippantani kellő szellemi tőkét a szolgáltatásaival, az életkörülményekkel, a lehetőségekkel. A nyersanyagszempontból igen szarul álló, ám szellemi tőkében bővelkedő Európának van jövője, a bezárkózónak nulla. Ez az Európa el fogja szippantani Magyarországról is a szellemi tőkét, méghozzá elsősorban a lehetőségekkel, h mind munka-, mind életkörülményben többet képes nyújtani, mint a bezárkózó, korrupt Magyarország, ami így kénytelen lesz megelégedni a maradékkal - a gyengébb képességűekkel, és a Távol-Kelettel fog versenyezni az olcsó munkahelyekért, nem a nyugattal a fejlesztésekért.

Egyszóval nem olyan hülyeségekről kéne elmélkedni, milyen konzervatív Európa előtt áll nyitva a jövő, hanem azon, vajon hogyan tudna Magyarország olyan stabil, élhető hátország lenni, ahol megéri élni, lehetséges dolgozni, eredményt elérni, hogyan lenne képes a magyarság vonzó közösséggé fejlődni, és így előrébb kerülni a piaci versenyben. Aki hozza az eredményt, az pedig olyan szexuális beállítottsággal él, olyan istent imád, és azzal az anyaggal helyezi offline-ba az agyát szabadidejében, olyan kiállításra, színielőadásra jár, úgy rendezi be az életét, ahogy neki tetszik. Manapság ismét Magyarország előtt a történelmi lehetőség, h saját lábára álljon, magáért kezdjen végre dolgozni, és nem valami miniatűr elit érdekeiért, kegyeiért. A civilekben a lehetőség. A pártok néhány éven belül el fogják ütni magukat a jövő építésének lehetőségétől, vagy éppenséggel örökre maguk alá gyűrik a társadalmat, ami további elvándorlást fog eredményezni, és beosztott szerepet, mindenkinek, aki ott él. Nincs szükség többé kompra, mert hidakon, repülőgépen, üvegszálon közlekedik a XXI. század embere. Budapesttől Helsinki két óra huszonöt percre van, Budapesttől Nyíregyháza közel három óra..

Málnafagyi

Forrás: index

Reggel volt, az álom lassú, vaskos cserepekben töredezett meg Stirlitz tudatán. Visszajöttek a hangok, derekába az egész éjszakai merevség után a fájás, szemei (ebben az esetben határozottan külön-külön és egyenként mindkettő) szúrtak, égtek, mintha beszáradt volna szemhéjai alá a kenőolaj. Ébredés. Az álom eltűnt, és bár nem volt valami túlságosan kellemes álom, Stirlitz egyáltalán nem volt biztos benne, jobban kívánja-e most ezt a másik álmot, amire ébredt, és ami pontosan a tegnapi reménytelenség folytatása volt (egy-két közelgő számla drámai, vészjósló démonával a háttérben), mint az álom vontatott angyalokat látó bolondjait, kik az élet tükröződései voltak, és akik szerint, ha az ember angyali lesz, azt onnan venni észre, h kifehéredik a keze. Ez a dolog természetesen májkölldzsekszon és Tatjana mostani angyalos korszakának a keveréke volt, két olyan valóságos dolog tükröződése, az álomra jellemző korlátlan logika mentén, amikre Stirlitz ébren nem igazán foglalkozott, ém úgy látszik, álmában elegendő alapanyagnak bizonyultak egy újabb kalandos történethez. Stirlitz ugyanis álmaiban is otthon volt.

Bede nem tudja..

Bede Márton szerint "Ravasznak, sikeresnek és dörzsölt üzletembernek lenni mindig menő." Stirlitz szerint meg a közösség felelős tagjának lenni menő, az önzőzés, rohadtul nem az. Stirlitz szerint az önzőzés már éppen elég katasztrófát okozott a világban ahhoz, hogy még egy Bede Márton is felfogja, nem menő. Főleg, ha ez a Bede Márton publikálni szokott, és vmiféle írónak tartja magát. Ám Stirlitz azt is tudta, h a magyar dzsungelben ez is elmegy. Ahol minden kirívó, ott semmi nem kirívó - csak éppen semmi nem is számít. Bede szövege is csak egy újabb pohár pisi a tengernyi lé mellé.

Stilritz már tudta, h a demokrácia nem tökéletes intézmény, ereszt itt is, ott is a ladik. Például pénzen meg lehet vásárolni a szavazatokat, és a műveletlen, alsóbb rétegek szavazatait óriási tömegekben lehet megvásárolni, így a vagyon komoly tényező a demokráciában: a Bede-féle "ravasz és sikeres" közép, felső-közép szavazatait is simán be lehet zsebelni pár petákért, hiszen éppen olyan emberek ők is, mint a prolik. Így aztán a demokrácia nem óv meg a társadalmi különbségek durva elszállásától, nem garancia arra, h a közösségen belül ne alakuljon ki robbanásveszélyes feszültség, nem volt képes megakadályozni sem Hitler, sem Silvio Berlusconi hatalomra kerülését. A demokrácia nem garancia a társadalmi igazságosságra, nem védi meg a közösségeket attól, h saját valódi arcuk kiüssön mögüle. A balkáni demokrácia soha nem hasonlított, és soha nem is fog hasonlítani a skandináv típusú demokráciákra, akármennyire is azután sóvárogna a benne élők jó része. A demokrácia csupán azt bizonyította az évszázadok során, h vész esetén képes összezárni. Mind a náci Németország, mind a Szovjetunió ellenében képes volt erre, és mindkettőt legyőzte. A demokrácia, éppen a szabadság elvének csúcsra helyezésével, lehetőséget ad arra, h a közösség saját képére formálja a rendszert. Ennél többre nem képes, és nem is hívatott. Joseph Heller Képzeljétek el c. könyvében elég pontosan megfesti az eredeti athéni demokrácia képét, nem felejtve azt sem, mennyire antidemokratikus volt is az, s mennyire nem tűrte a Szókratész-féle független gondolkodókat.

A demokrácia csupán egy lehetőség, ahogy a szabadság is az. A demokrácia fátyol, megszépít, de átlátszanak rajta a valódi vonások.

Stirlitz tisztában volt vele, h "ravasznak és dörzsöltnek" lenni nem menő, hanem önzés, amit a demokratikus állam független, ám elszámoltatható felügyeleti szerveinek kell felderítenie, és hivatalból eljárni ellene. Egy működő demokráciában ugyanis az állam az, ami felügyeli, h a lékeket befoltozzák, a szivárgások útját elzárják az erre kijelölt független csapatok. Ez a közösség önvédelmi rendszere, aminek működéséről az állam (cserében a befizetett adókért) köteles gondoskodni. Így az állam kötelessége kidolgozni a megoldást arra, h olyan ember ne lehessen a Nemzeti Bank elnöke, aki 800 000 000 Ft-ot dörzsölten kilop az országból. Az ilyen ember legyen egy ciprusi cég elnöke, és kész. Ehhez joga van, a közösség immunrendszerének azonban fel kell derítenie, és el kell távolítania az ilyet a kulcspozíciókból, hiszen a közösség érdeke ezt diktálja, nem érdeke megengedni, h a vagyona elszivárogjon. De ott van a másik fickó is, a MVM volt elnöke, aki arra hivatkozva, hogy balkanizálni szerette volna a MVM-et, úgy gondolja, mindent megmagyarázott. Stirlitz szerint éppen annyit magyarázott meg, amire a nyomozásnak hivatalból meg kell indulnia. Stirlitz nem gondolta, h a balkanizálódás bármelyik magyar állami cégnek érdeke lenne, h a magyar társadalomnak érdeke lenne, sőt azt gondolta, a közösség érdeke az lenne, ha az immunrendszere felderítené, kinek az érdekköre állította abba a pozícióba ezt az embert, és milyen érdekkör vitte tovább a BKV-ba, és a továbbiakban kiemelt figyelemmel követné ezen érdekkör tevékenységét. Ez követeli a közösség érdeke, ám Magyarországon két hatalmi csoport mindent megtesz, h ez ne valósulhasson meg. E két hatalmi csoport húsz éve a közösség érdekei ellen, saját hatalma érdekében dolgozik, de hát mifelénk ez így szokás a honfoglalás óta, nincs ebben semmi új.. ma audi tennap fekete vagy fehér paripa(lásd: Árpád sztorija a kendével 90 ITT meg ITT meg itt a Stirlitzen korábban).

A hely, ahol Stirlitz kunyhója pillanatnyilag állt szintén meg tudott nevezni embereket, akik például Monaco-ban éltek az előnyös adózási feltételek miatt, ám ezek az emberek nem tölthettek be közfeladatokat otthon, jövedelmük jobbára nem is otthonról származott, ugyanis nyilvánvalóan nem a közösség érdekeit képviselték, és ezen a helyen ez világos is volt, számukra is, mindenki számára. Stirlitz részben ezért választotta kunyhójának a helyet: biztos lehetett benne, hogy a monacoinál jóval magasabb adókat a közösség jólétére, és nem "a domboldalakon épülő szép házak"-ra fordítják; biztos lehetett benne, öregkorában nem kell hajléktalanokat és kutyaszart kerülgetnie az utcán, mert a közösség gondoskodik a kötelességéről, szállást ad a hajléktalanoknak és eltakarítja a szemetet a közös terekről. A társadalom, aminek vesztesei vannak, vesztesek társadalma - szokott Stirlitz fogalmazni.

Mellesleg Stirlitz szerint azok a házak nem is szépek, hanem sugározzák magukból a hirtelen jött gazdagság minden otrombaságát, ahogy a kátyúk között szánalmasan zötykölődő Ferrarik és suv-ok meg réka-1 rendszámú Audik is dettó. Ám ez a vége pusztán magánvélemény volt, míg az előző rész, miszerint a közösség nem engedheti meg, h szétlopják a vagyonát, az meg egyfajta kényszer. Valójában megengedheti a közösség, de ebben az esetben nem kell csodálkoznia, ha üres a bukszája, és a szomszéd nem szívesen ad neki kölcsön hó végén. Kicsit olyan ez, mint egy hétköznapi embernél a játékszenvedély, vagy alkoholizmus, vagy bármi más függőség: este megy a buli, van bérelt szmoking meg konflis, megy a dajdaj, másnap aztán koplalás van, és vöröslő szemek. Bede erre azt mondja, igen, így kell élni, ez a menő. Rendben, ebben az esetben adjon Bede kölcsönt az ilyen embernek, kezelje az ő pénzét egy ilyen.

Bede szerint "Ravasznak, sikeresnek és dörzsölt üzletembernek lenni mindig menő". Stirlitz szerint meg tisztességesnek, ügyesnek, gyorsnak lenni a menő. Stirlitz nem szerette a ravasz üzletfeleket, pontosan tudta, h azt a külön figyelmet, amit a ravaszság miatt rá kell fordítania az ilyen üzletekre, bele kell számolni a költségekbe. Így mindig is kiemelt gondot fordított arra, h ezeket a zűrös ügyeket lehető leghamarabb kiszűrje, mielőtt komoly energiákat kezdenek elvonni a tiszta ügyek elől. Aki cigánnyal üzletel, annak tudnia kell, mit csinál: a holmi lehet lopott, lehet beetetés, stb. Aki nincsen rászorulva, az nem megy bele ilyesmibe, mert túl nagy, és kiszámíthatatlan a kockázat. Aki belemegy, az saját felelősségére teszi, utólag nem mondhatja, nem tudtam: tudnia kellett volna, utána kellett volna néznie, eleve a túl alacsony ár figyelmeztető jel, ha belement. Ez az ő felelőssége, nem másé.

Stirlitz már tudta, h a becsület és a tisztesség nem luxuscikk, vagy járandóság, hanem kincs, amit őrizni, és gondozni kell éppen úgy, mint a szabadságot.