Elképesztő, hogy egyes fafejek mire nem képesek, politikai divatokért - gondolta Stirlitz elsőre. Másodikra már egészen mást gondolt, de ezt majd később.. Van ez a "konzervatórium" nevű placc a neten, ahol, a név eredeti jelentésétől erősen eltérően, konzervgondolatokból igyekezek fiúkák szellemi táplálékot összeütni a népnek, de legalábbis egy csoportnak. Stirlitz-et sok minden zavarta ebben, hiszen füstölt sprotniból azért eléggé csak füstölt sprotnit lehet készíteni, maximum az változik, mennyi mustárt, majonézt, hagymát ad hozzá az ember, meg a köret, ám erre aztán vmi előkelősködő francia nevet ragasztani, knorr húslékockával nyakon reszelni, aszt kitálalni bifszteknek, az mégiscsak silány dolog, amire az ember felkapja a fejét.
Lám, letoltak a konzervkák mostan egy olyat, h csak a konzerv-Európa Európa, másik meg nem létezik, meg nem fog létezi, meg nincsen jövője egyáltalán, huh..! Da. Kijön egy adag szájkarate nagyjából azon a szinten, amikor arról születtek hosszú, rendkívül bonyolult előadások, miért tányér alakú Föld, és miért kell ezért Kopernikuszt, vagy Galileit, vagy Husz Jánost megégetni. Rendben van, jó elkötelezettnek lenni valami mellett, fasza dolog utálni az emosokat, és fasza dolog emosnak lenni is, de konzervkáknak mondjuk nem ártana a képesség, h elhelyezzék magukat a térképen, meg az időszalagon is. Ám evvel mindig is elég komoly problémái voltak azoknak, akik egyik, vagy másik dolog mellett elköteleződtek, és onnantól annak a dolognak az élharcosai lettek, élebb harcosok, mint bárki előttük. Lokálpatriótának lenni sem apró dolog, és hasznos is talán annak, akinek a legkomolyabb kirándulás a falu széli legelő, meg vissza. Stirlitz azt is el tudta fogadni, ha valaki már a Ferihegyen sírógörcsöt kapott a honvágytól, mert látott már ilyet, és volt szerencséje több olyan emberrel utazni, aki indulástól érkezésig kétpofára gyalázta a látottakat, majd hazatéréskor angyali örömmel szakadt be az első igazán ocsmány állapotú benzinkúti budiba, és arcán megváltott mosoly terült el.
Ám Közép-Európa Hegyeshalomnál véget ér. Közép-kelet-Európa fogalmát meg nem ismerik, csak a magyarok, egyéb helyeken nyelvbotlásnak vélik, és nagyvonalúan nem vesznek róla tudomást. De már eleve a "közép-kelet" is arra utal, h Kelet-Európa közepe, és nem Közép-Európa keleti széle.
"A nagy humbugot mi hittük el.." - írta Ady 1909-ben száz évvel ezelőtt és szó szerint érvényesek a szavai ma is. - Nem tudom, hányan vették észre annak idején, mekkora poén volt Ady Endrét nyomni a legnagyobb magyar pénzre, amikor Ady-tól még egészen hülye ember is tud olyat idézni, amiért akkoriban is, ma is simán pofánver egy érzékeny hazafi. (Akkoriban, a hazafiak szürke uniformisban jártak, kék csíkkal a pantallójukon, tányérsapkában, és bajuszos volt mind.) - A nagy humbugnak semmi alapja nincsen ma sem. Amikor Las Vegasban Jari Hyttönen pókermeccset nyer, senki nem kezd óbégatni, h "Dia! Dia! Finlandia!", hanem a barátai, és szurkolói körbeugrálják, h igeeeen, Jari, megcsináltad!
Továbbá az Észak-Európai társadalmak eredendően nem konzervatívak, és nem is katolikusok, marha jól megvannak mindenféle katolicizmus nélkül, kb. állandó szinten áll a népesség, és a gazdaság is egy bizonyos rend szerint mocorog, ami egy tudatos tevékenység, építő-szépítő, életigenlő gondolkodás eredménye. Takarítják az utcákat, évtizedek óta a legmagasabb szintű közoktatással rendelkeznek, toleránsak, és igen keményen figyelnek rá, hogy erős legyen a szociális védőháló, ne legyenek lemaradó, kipotyogó csoportok, mert tudják, ez a szabadság kulcsa, a szabadság pedig a jövőé. Mivel ez errefelé eléggé tradicionális dolog, így a Szovjetunió összeomlása sem okozott akkora gondolati megrázkódtatást, mint egyéb helyeken, ahol a társadalmi igazságtalanságokkal szemben hagyományosan védtelenebb kultúrák élnek (jellemzően minél délebbre és keletebbre megyünk, annál inkább így van ez). Itt Északon meg sem fordult a fejekben, hogy esetleg olyan szintre kéne, vagy lehetne gyengíteni a szoc. védőhálót, h annak akár csak kis csoportok számára is tragikus következményei lennének. Meggyengítették, beszéltek is róla, nagy viták voltak erről miután az új évezred kezdete óta a hatékonyság lett a varázsszó, sőt a "hasznos", meg a "haszon". Ám végeredményben a megmaradt gyenge háló is erősebb, mint Németországban, vagy Angliában bármikor is volt. Örömmel jelenthetem, hogy létezik a háló, az emberek alapvetően emberpártiak, bár megy a szövegelés az adók, meg a négerek ellen, ám ez a szövegelés mindig is ment, sőt a nyolcvanas években állítólag elég durva is volt a "Finnország a finneké" vonal. Manapság Helsinki döbbenetesen európai nagyvárosnak tűnik színességével. A vonatokon, vagy áruházakban melózó színesbőrűeket nem éri számottevő támadás, egyszerűen csak megy a szöveg, mert két sör között valamiről kell beszélni. Oslo "bevándorló" negyede, az egyik legtutibb rész, ahol életemben jártam: egyetlen színes forgatag. Élni és élni hagyni. Annyira hétköznapi dolog, h színes a kalauz, vagy a pénztáros, h észre sem veszi az ember. Különben itt az olasz is négernek számít, és a berber étterem-tulajdonos semmiben nem különbözik a perzsa kebabostól, egyszerűen más a konyhája. Ezt a kérdést azonban nem illik a berber éttermes előtt feszegetni, mert ideges lesz a nigger arabok említésétől.. Azokra láthatóan haragszik.
A törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, adót is mindenki egyformán fizet, méghozzá nem keveset, de ettől még a vállalkozások működnek, és az itt született embereknek eszükbe nem jut végleg külföldre költözni, általában úgy gondolják, nyugdíjas éveiket, egy élet munkájának gyümölcsét itt akarják élvezni, és nem Madeirán. Ennél több beleszólása senkinek nincs senki életébe.
Természetesen Magyarországon kevesebb az elosztani való, mint errefelé, ugyanakkor a problémák egy része az elosztás kiegyensúlyozatlanságából származik (nem kell a másra kenni, kedves twa™művek). Ha a kevesebb megtermelt értéket egyenletesebben osztanák el, ha magán a termelésen, és nem a hatalom és befolyás megszerzésén, megőrzésén, s az ezen való extrém meggazdagodáson (a
szerzésen) lenne a hangsúly, nem úgy nézne ki az ország, ahogy. Arról kéne beszélni, miért csupán annyit termel az ország, amennyit, és mi lenne a jobb piaci teljesítmény titka. Arról kéne beszélni, vajon az ország hogyan tudná megtartani és pótolni a valóban jó szakembereket, akiknek tényleg valós lehetőség a külföldi csúcscégeknél elérhető, jóval többet fizető állás, nem pedig erre hivatkozva csúcsfizetéseket kiosztani különböző hatalmi csoportok strómanjainak, majd hangosbeszélőkön keresztül bekenni szarral a kamerákat. Ám hallhatóan nem erről folyik a közbeszéd, hanem arról, h a cigányok, meg a zsidók szíjják az ország vérit. A bulvár, itt északon is gyorsan ivódik az emberekbe, ám az, h a paloták árnyékában termő, borzongással szemlélt gettókat, nyomort ide is importálják az annyira durva gondolat, h épeszű ember fejében errefelé meg sem fordul. Akinek extrém gazdagságra szottyan kedve, elérheti azt külföldön. Monaco kitűnő hely az ilyesmire, oda lehet költözni, ám aki itt akar élni, annak ki kell egyeznie az itteni adóhatósággal, ami kemény kör.
Hasonló dolog, azt állítani, Jézus nem volt baloldali. Aztán ugyanabban az írásban kijelenteni, h nem is létezett akkoriban bal oldal. Ez így igaz, ám jobb oldal sem létezett. Ezt az oldalasítást csak később találta ki valaki, akkoriban csupán annyi létezett, h az Úr azt mondta: estére a köpönyegét mindenkinek vissza add! Valaki visszaadta, a másik meg nem. Ezek miatt a másikok miatt aztán jöttek az asszírok, meg a babiloniak, meg jött mindenféle népség, sáska és háború, meg hányattatás, de mindig megmaradtak azok, akik nem voltak képesek visszaadni azt az átkozott köpenyt napnyugtakor, mert beteg, függő emberek, akiknek bőven elég indoknak, h úgy folytassák, ahogy előtte, h nem csak ők pusztultak el, hanem mindenki más is.
Jézus már azt mondta, add el mindened, és oszt szét a szegények között. Pont. Kétféle ember volt akkor is: az egyik megtette, a másik meg kimódolta, h keresztre feszítsék Jézust, aztán becsüccsent egy drágán díszített karszékbe, és közölte, h ez itten az Isten trónja, és kölcsönadta nekem, míg újra el nem látogat a Földre, adakozzatok hát istennek, én meg ellopom. Hogy ezt most jobb, vagy baloldaliságnak hívja valaki, az egyáltalán nem számít. Kifosztani a másikat bűn. Az előbb vázolt cselekedet pedig a legcinikusabb pogány istenkáromlás, ami létezik. Ezt nem lehet kimagyarázni sehogy sem. Aki ezt teszi az hiába tépi a száját, nem hisz semmiben, csak abban, h büntetlenül megteheti. A társadalom pedig, aminek vesztesei vannak, vesztes társadalom.
Azt szokták mantrázni, "megbűnhődte már.." Nem lehet előre megbűnhődni semmit, amit ma is elkövetünk nap mint nap, és kicsit sem szégyelljük magunkat miatta.
Nem kell jobb, vagy baloldalinak lenni, elég, ha az ember kiáll az eredeti értékek mellett, békén hagyja a másik embert, segít az elesetteken, nem ad kölcsönt uzsorára, nem lop, nem árt szándékkal a másiknak és kész. Itt általában egy rakás katolikus kipotyog, bár kétségtelen, akadnak olyan katkók is, akik bent maradnak. Aki azonban amellett kardoskodik, h az egyháznak bármilyen világi hatalma legyen, az nem. A világi dolgokban világi szerveknek kell dönteniük, méghozzá ellenőrizhető, felelősségre vonható szerveknek, semmiféle egyháznak nem lehet beleszólása semmiféle világi dologba. A különböző egyházak véleménye csupán saját híveik számára mérvadóak. Már az is számottevő eltérés ettől, ha a közös vagyonból az egyházak pénzt szakítanak, fogadnak el, ám ebben az esetben egyenlően kell részesednie a támogatásból minden egyháznak, de a legjobb, ha az állam egyáltalán nem avatkozik ilyen dolgokba, mert semmi köze hozzá. Ilyesmire pl. nem lehet költeni az ateisták adóiból, ha legalább ugyanilyen mértékben nem támogatjuk az ateistákat.. Az, h Magyarország katolikus ország, kb. négyszázezer ember véleménye, és Magyarország közel sem négyszázezer ember országa.
Roppant egyszerű dolgok ezek, és nem is nagyon lehet kétféle képen tolmácsolni őket.
Ezt gondolta Stirlitz elsőre, másodjára pedig azt, hogy Magyarország vagy megtanulja ezt, vagy megtanulja elfogadni, hogy nem komp többé, hanem móló az ázsiai parton, ahonnan rossz időben már nem is látni Európa halmait. Ekkor pedig megtörténik az, amitől sokan tartottak a bővítés előtt: Európa A és B osztályú Európára osztódik, ahogy az USA-ban is megvannak a gazdag és demokratikus államok, meg a "benzinkút" államok, amiken az ember nagy ritkán áthajt, esetleg tankol és hugyozik, aztán gyorsan otthagyja őket a porban fuldokolni, mert estére civilizációt szeretne magaköré, puha ágyat, zuhanyozót, és egy bárt, ahol bekaphat valamit.
Nagyjából 2004-ig a Magyarországra irányuló turizmus még egy laza, demokratikus országba való kirándulást jelentett, ahol kb. egyharmaddal olcsóbb minden (a cigi, az alkohol meg még többel..), mint otthon, lazák az emberek, és bár kicsit lopnak, de összességében nem veszélyesebb a hely, mint Spanyolország egyes részei, tehát bizonyos óvintézkedések mellett az elég jól ki lehet kapcsolódni. Manapság a Sziget, meg a Forma-1 idejére érkezik egy-egy hullám, ám ez kb. minden. Ezen a nyáron Stirlitz sem szándékozott Magyarországra menni, és semmi megrázkódtatót nem érzett ebben. Nem fogják meglopni, nem fogják átverni, nem fogják elküldeni a kurva anyjába. Ráadásul a gyerekeknek sem nagyon tudott mit mutatni ott, nem érdekelte őket a pörkölt, mert vegetáriánus mind a kettő, az uszi sem akkora élmény, mert nincsenek hozzászokva az ok nélküli lökdösődéshez, és mélységesen felháborítja őket, ha vki a hadnémmá' után nem adja vissza, amit elkért, ugyanis Stirlitz gyerekei végtelenül tisztelik a magántulajdont, az adott szót és a becsületet. Ennyi. Arizóna is biztosan jól elvan úgy, ahogy van, ott, ahol van.
Nem a konzervatív Európának van jövője, hanem a gazdaságilag erős Európának van előnye, amíg magához képes szippantani kellő szellemi tőkét a szolgáltatásaival, az életkörülményekkel, a lehetőségekkel. A nyersanyagszempontból igen szarul álló, ám szellemi tőkében bővelkedő Európának van jövője, a bezárkózónak nulla. Ez az Európa el fogja szippantani Magyarországról is a szellemi tőkét, méghozzá elsősorban a lehetőségekkel, h mind munka-, mind életkörülményben többet képes nyújtani, mint a bezárkózó, korrupt Magyarország, ami így kénytelen lesz megelégedni a maradékkal - a gyengébb képességűekkel, és a Távol-Kelettel fog versenyezni az olcsó munkahelyekért, nem a nyugattal a fejlesztésekért.
Egyszóval nem olyan hülyeségekről kéne elmélkedni, milyen konzervatív Európa előtt áll nyitva a jövő, hanem azon, vajon hogyan tudna Magyarország olyan stabil, élhető hátország lenni, ahol megéri élni, lehetséges dolgozni, eredményt elérni, hogyan lenne képes a magyarság vonzó közösséggé fejlődni, és így előrébb kerülni a piaci versenyben. Aki hozza az eredményt, az pedig olyan szexuális beállítottsággal él, olyan istent imád, és azzal az anyaggal helyezi offline-ba az agyát szabadidejében, olyan kiállításra, színielőadásra jár, úgy rendezi be az életét, ahogy neki tetszik. Manapság ismét Magyarország előtt a történelmi lehetőség, h saját lábára álljon, magáért kezdjen végre dolgozni, és nem valami miniatűr elit érdekeiért, kegyeiért. A civilekben a lehetőség. A pártok néhány éven belül el fogják ütni magukat a jövő építésének lehetőségétől, vagy éppenséggel örökre maguk alá gyűrik a társadalmat, ami további elvándorlást fog eredményezni, és beosztott szerepet, mindenkinek, aki ott él. Nincs szükség többé kompra, mert hidakon, repülőgépen, üvegszálon közlekedik a XXI. század embere. Budapesttől Helsinki két óra huszonöt percre van, Budapesttől Nyíregyháza közel három óra..
Íme egy korszak vége. Távolról sem olyan romantikus, mint a film, de annál azért Stirlitz szerint jelentősebb, mint hogy majd tíz év múlva valaki elkészítse a digi-muppetshow-s folytatását háromszáz részben. Stirlitz bizonyára már említette korábban is, h minden felfedezésnek nagyjából azonos a menete: valaki észreveszi, valakik észreveszik, hogy észrevettek valamit, jönnek az úttörők, kikiáltják a Vonnegut által annyit emlegetett Örök Szabadság Köztársaságát, és jönnek a szabadságvágyó emberek, velük pár kereskedő, a kereskedők nyomában bankok, a bankokkal katonák, és rendőrök meg adóellenőrök. És mire ide jut a honfoglalás, a szabadság szempontjából egy kalap szart nem ér többé az egész.. Stirlitz tudott egy titkot, amit a Pillangó nevű könyvben olvasott: ha megtaláltad a paradicsomot, ne áruld el senkinek. Ez a titok annyira nyílt titok volt, h tudta már jóval korábban is, jóval több ember is. A PirateBay, nem véletlen utalás a Bounty és legénysége sorsára. Amerika "fölfedezése" üzletnek lett nagyszerű, az emberiség szempontjából azonban csak annyit jelent, megint lehet keresni a helyet, ahol szabad lehetsz. Körbe értünk a Földön.
Bejegyzések
